Szeder Balázs: Komárom-Esztergom megye rövid ipar- és techikatörténete (1991)
a nyergesi gyárat Benko Károly ipariskolai tanár alapította,akit kiváló szaktudása miatt a magyarországi cementgyártás megalapítójának tartunk, a másik, a lábatlani gyár ipartörténetileg jelentősebb mert itt kezdtek először Magyarországon korszerűbb és szilárdabb portland- cementet gyártani. Téglagyár több is működött a megyében» a két legnagyobb ezek közül a nyergesi,amely az "Egyesült tégla és cementgyár Rt" tulajdona volt és a tatai Gróf Eszterházy Ferencz góztéglagyár.a legrégibb az esztergomi Eggenhoffer téglagyár /1812/.Említést érdemel még a Ronheim-téglagyár Dömösön, az István T.téglagyár Basaharcon, az esztergomi Prímási uradalom téglagyára,a komáromi Becsali téglagyár, az ászári Hérics-féle téglagyár, a kisbéri és bábolnai téglagyárak, valamint a tatai szomódi úti téglagyár. Az agyagipar központja ezidőtájt Tata. A tatai fazekasok céhhagyományaira támaszkodva már a XIX.század első felében kialakult a gyáripar szerű fayance gyártás. Schlögel János György,majd Pasteiner József,később a Fischer és Nobel cég tulajdonában lévő gyár a holicsi gyártmányokhoz hasonló porcellánt gyártott. az Esztergomi Kályha és Agyagárugyár Rt esztergomi gyára 1912-ben alakult elsősorban csempekályhák gyártására. Üveggyárak is épültek Esztergomban és Tokodon,de ezekből csak Kurcz- weil-féle tokodi üveggyár érte meg a XX.századot. 5.20Az élelmiszeripar legrégibb és ipartörténetileg legjelentősebb ága a malomipar. Tata környékén,már a XIII-XIV.században okleveles említést találunk 18 vízimalomról. A tatai malmok jórésze azonban a XVIII.század közepén épült Fellner Jakab építész tervei alapján, ezekből 6 ma is látható ipari műemlék. Komáromban és Esztergomban úszó hajómalmok dolgoztak, a századfordulón Komáromban számszerint 12,Esztergomban 6» a vízimalmokon kívül elterjedtek voltak a gőzmalmok is, lo-ről tudunk a megyében. A legismertebbek a komáromi Vágh -malom, a kisbéri gőzmalom és a párkányi Frank-malom. Az ácsi cukorgyár a megye legrégibb és legnagyobb élelmiszeripari ü- zeme. Patzenhofer Konrád alapította 1871-ben. a- századfordulón már több mint 5oo főt foglalkoztatott. Különleges adóttsága,hogy a Bécs- Budapest vasútvonal fekszik, répaszükségletét négy megye látja el. Ma is működő gyár. A szeszipar is jelentősen fejlődik, ebben az időben. Kiemelést érdemel a tatai Gróf Eszterházy Ferenc Pezsgőgyár, mely 19o4-ben létesült. Ennek a gyárnak az elődjét már a múlt század elején megtalál juk,amikor szeszt,sört és élesztőt gyártott. További gyárak az almásfüzitői és ászári keményítőgyár, a kisbéri vaj és sajtgyár, a bábolnai burgonyáiisztgyár, a dunaalmási és gyermelyi szeszgyár,az esztergomi Brutsy János szeszgyár, a Petz-féle Likőrgyár,Schrank likőrgyár és az Eckstein és fia rum és likőrgyár. 5o3»a textilipar megyei központja Komárom. A Fiedler-féle Lenfonógyár 19o5-ben létesült és a tizes években már több mint 65o munkást foglalkoztatott. a komáromi Selyemfonó 19ol-ben épült és a legmodernebb angol gépekkel felszerelve 3oo munkásnőnek adott munkát, Ehilítést érdemel még a Tatai Szónveggyár.amelyet 1875-ben Pollák Sándor alapított. A gyár telepítési tényezője a környéken található olcsó munkaerő és a közelben lévő víz volt. -a szőnyeg mellett pokrócot és tarisznyát gyártottak.
