Szeder Balázs: Komárom-Esztergom megye rövid ipar- és techikatörténete (1991)
8 Az energiatermelés súlyos és sorsdöntő feladattá vált,ezen múlt a fennmaradás és a továbbfejlődés lehetősége. a bányatelepek környékén, így^Dorogon és Tatabányán brikettgyárak, karbidgyárak,lepárlók és hőerőművek létesültek. De mindez nem volt elég, újabb széntelepeket kellett keresni,újabb bányák megnyitására volt szükség, a harmincas években a MÁK Rt-nek meg kellett nyitnia a tartaléknak szánt oroszlányi bányákat, ahonnan drótkötélpálya vitte a szenet Tatabányára.. Kialakult tehát a harmadik fontos megyei bányászcentrum is. a másik energiaforrás a kőolaj volt. Ebből nem volt ugyan kitermelés a megyében, de energiafelhasználásra alkalmas feldolgozás igen. Almásfüzitőn épült meg az amerikai érdekeltségű "Vacuum Oil Company Rt" ásványolaj és zsiradéktelepe", mely a kőolaj lepárlásával új korszerű energiahordoió és melléktermékeinek gyártását kezdte meg. Komárom és Esztergom vármegyében az iparban és bányászatban foglalkoztatottak létszáma 192o-ban 35 % volt és ez a szám 194l-es népszámlálási adatok alapján 45 9t»ra nőtt. a 3o-as évekre tökéletesedett a kapitalista alapokon alapuló gyárrendszer. a túltermelések és a fizetőképes piacok beszűkülése gazdasági válsághoz vezetett. A nagyobb gyárak tönkretették a kisebbeket, kialakultak az óriásvállalatok.Fejlesztések és új beruházások csak kis számban történtek.Újabb fellendülést ezután csak a háborús termelés beindulása hozott. az iparban foglalkoztatottak megoszlását mutatja az alábbi táblázat 193o és 4o között. Az iparág megnevezése ______________ B ányászat Vas, és fémipar Gép,és hajógyártás Kő,föld,agyag és üvegipar Fa„ és csontipar Bőr,szőr, és toll-ipar Fonó,és szövőipar Ruházati ipar Papiripar Élelmezési, és élvezeti ipar Vegyészeti ipar Építőipar Sokszorosító és müipar Szállodás,vendéglős, és kávésipar Egyéb, külön megn.nélkül a dolgozók száma_____%-os megoszlás 768o fő 44,7 % 84o 4,8 697 3,6 1718 lo,o 724 A,2 lo3 o, 6 581 3,3 2o68 12,o 4 o, o2 985 5,7 299 1,79 1384 8,o 46 o,3 464 2,4 11 o, o7 Mint a táblázatból láthatjuk, 1945 előtt megyénkben legnagyobb arányszámmal a bányászat különböző ágai képviseltettek. Utána következik a ruházati ipar, a kó,- föld,- agyag,- ill. üveg, majd építőipar.
