Lánczos Zoltán: Komárom és Esztergom megyék helynevei a XII. századtól napjainkig - Kézirat (1977)

5

AAS * Udvard határában feküdt dal telepdléé volt«

A & A * Hajdan falu, majd ügyellóhoz tartósé puszta a Zeitva mellett, eythych áe Ádá* l?44-ben birtokolták« / en- csali Árp.Uj ükmtár.VIT.18«/ As sastergomi káptalan előtt eyteh neater Jakab fia olőrőkölte /Has.Ckatár.

VI«57« 1«/ 1556-ban aint Aba tulajdona aserepel« /Fejár IX. 6. kt. 75./ A Győri Történeti Füzetek /II.124./ aserint 1414-ben Aba Gyula a falu birtokosa« 1610-ben as oklevelek Abba-n&k Írták a falu nevét.

A fi A - HS 02 * Martos melletti homokhegy. A hagyomány »serint Aba vesér táborhelye volt«

ABUSTXAH ■ Agoetyán neve a 14« asáaadban« Később A booty an alakban ©serepei. A 16. esd-ban Augustin néven íe említik.

ACHAGA «1. AJKA.

ÁUÁM-MAJ CB • Dunaalmáel major«

AÖÖSTYÁN * kösség 5 km-re latétól« Neve oklevélben előssőr 1545-ban fordul alő« 1545-ban a törökök elpusztították.. 1755-ban újra telepitették.

AG0STTÁKX U t « Tata belterülete«

A Q TAGOS PUSZTA * 1586-ban Agyagaa návan «serepelt

kösség. Martos pusztája.

A K A * hajdan hires haláes-falu« 1261-ben «kelhez, majd Ssa- kállaehos tartosott«

AKASZTÓ Hl G 2 * Junaalmá© mellett« A legenda eserint

onnan nyerte a nevét, hogy e helyen akasstatta fel Mátyás király a ©segélyeket zároló almáéi révészt.

AKASZTÓ 00 2 * ** agy magyar határában állé hegy« Kévét

állítólag Ounan vatta, hogy 1848-ban itt végeztek ki agy esőkétt honvédet.

Aliin KÚTJA * “easmély mellett egy faragott kő vakkal

kirakott kút neve. 4 hagyomány szerint itt halt meg Albert király, aki túl ©ok dirayét evett 4» rá e két vizéből ivott.

A IC H 2 * ken község neve 1546-ban.

A I« C 8 I » ács kő neég e néven szerepelt 1434-ben egy oklevélben.

A L M Á 8 * először 1215-ban említik okleveleink« Azonos a későbbi i iunaalmással«

ALMÁSFÜZITŐ * ötk. a komáromi járásban« Közigazgatásilag Szörnyhöz tartozik.

ALMÁ3IHE0* » Lunaalnáe egyik hagyó«

ALMÁS PUSZTA « Valaha a Siehyek pusztája, »a mér Naszály ötk« belterület««