Lánczos Zoltán: Komárom és Esztergom megyék helynevei a XII. századtól napjainkig - Kézirat (1977)
értékeié« egyik alaptervén/«• A településtörténet legrégibb helységein«récééi eeekéea volt a birtokosról vagy telepitéréi vett névadás• A puesta személy- nerét falunévként hasénélő települések a XXXI« század előtt keletkeztek* Seek as első helységnevek rag ée képzi" nélküliek voltak, a birtoknév a családnévvel volt azonos• A kereszténység elterjedésével egyre gyakoribbá vélt a községeknek a tulajdonos védazentjéről, vagy egyszerűen valamely asentnek nevéről valé elnevezése* gyakori volt as is, hogy o helység temploménak védőszentjéről ne vésték ol s települést, esetleg a tarilletet birtoklé szerzetesrendről, egyházi méltóságról* A XIII.-XIV• században különösen eok település létrejöttét a területet horité fék, bosétok kiirtása kellett megelőzze* Baske» es irtányokon jöttek létre as *irtvény-köleégek”, melyek neve elárulja keletkezésük előzményét* /irtvány vagy Irtás- puszta/• A személy né vi faluslnovezéssk kétségtelenül élé személyekre vonatkoztak, rendszerint a birtoklé család valamelyik tagjára* /^etvénháza, Xvámhalma, Katalin-tonya./ A XIV* század utáni család vagy személyneve le kel kapcsolatos településelnevezések már rendsserint összetettek* A királyi várbirtokok helységnevei a lakosok foglalkozáséra utalnak* /Harcsás, Halsz, / A földrajzi fekvést is elárulja több helynév* /Kőalja, Kőbányáéi puszta, / A lakosok foglalkozására utalnak későbbi elnevezések is* /Tatabánya, / Fal lehet ismerni a tőrök hódoltsági neveket /basaharc, Kádi tanya*/ A tatárjárást éa a törökdulást követő telepítések idején jöttek létre a nemzetiségre utald elnevezések* /héaetvölgy, Tdt- Tata, / A magyar-, szlovák- éa németlakta területeken gyakori volt, hogy két nyelven la emlegették a helységet* /Alteadorf^íeleőgalla*/ Számos helyen előfordult, hogy a hadiesemények következtében
