Kalot Népfőiskolák, emlékkiállítás. Ismertető a népfőiskolák történetéhez (1988-1989)

Esztergom Vármegye KÁLÓT és KALÁSZ Népfőiskolája /1943/

Az Esztergomban megjelenő Magyar Sionban 1940 novemberében jelent meg az első híradás az érdi KÁLÓT Népfő iskola munkájáról. A cikk írója elismeréssel adózott az itt rendezett magyar műveltségi, hivatásrendi vezetőképző és bi zományos valamint ügynökképző tanfolyamokról. Ugyanakkor igen erős ellenérzés fogalmazódott meg e lap hasábjain a falukutató mozgalommal és annak képviselőivel a népi írókkal kapcsolatban. A lap újságírója Szappanyos Béla - talán a tatai törekvésekre is utalva - a következőket írta :

" ... nagy óvatosságot kellene tanúsítani az un. népi kurzusokkal szemben is, ahonnét néhány napos vagy hetes tanfolyamok után mint kész emberek mennek haza a nép fiai, mint a falvak színe java, mint az eszme harcos képviselői I " /Népnevelők vagy Nóplázítók ?!, Magyar Sión 1941. 13 sz./ Sok huza vona és belső vita után, végül 1943 feb ruárjában kezdte meg működését Szöigyémi József igazga tása alatt Esztergom vármegye Népfőiskolája, a Bars-Hont k. e.e. vármegyei Ledólen A népfőiskola, s az akkori idők hangulatáról bizonnyal hű képet ad a megnyitásról tudósító korabeli sajtó : " A népfőiskola parancsnoka fogad. Feszesen tisztelegve áll a legények csapata. Jelent a parancsnok, a népfőiskola igazgatója a plébános urnák Szeme csillog a jelentés alatt " /Esztergom Vármegye 1943 6. sz. Megindult a munka a vármegyei gazdasági főiskolán./

A népfőiskola berendezése és felszerelése, színpada, előadóterme gramofonja és társasjátékai a jövőbeni színvona las munkavégzés reményével tölthették el a szervezőket. A háború azonban közbeszólt. Ismereteink szerint 1943 októberében indult a KALÁSZ égisze alatt a második, s egyben az utolsó kurzus. A további munkát megakadályozták a ka tonai beszállásolások.

A felszabadulást követően hosszú ideig egyik megyénkbe li népfőiskola sem újította fel tevékenységét. Nem olyan ré gen a Megyei Tanács továbbképzéssel foglalkozó szakemberei kísérletet tettek - ha bátortalanul és visszhangtalanul is - népfőiskolái hagyományaink felújítására. Munkájuk figyel met és támogatást érdemel, mert csak egyet érteni lehet H. Sas Judit következő gondolataival :

" Igen érdekes, sokszínű, világnézeti, pedagógiai és szorosan vett népmüvelődési problémát tartogat a magyar nép művelés történetének a népfőiskolákra vonatkozó fejezete ... E kísérlet megmozgatott pedagógusokat, írókat és papokat, szervezőivé szegődtek a református és katolikus egyházak maga a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium. Ott volt a népfőiskolák támogatói között Móricz Zsigmond, a Kelet Né pe körül csoportosuló népies baloldal, a kommunista Föl des Ferenc és a marxista szemléletű Erdei Ferenc is. A népfőiskolák létesítése nem zárult le 1945 tel, újabb virágzásnak indult 1945 1948 között, sőt 1956 után a népfőiskolák létrehozásának gondolata ismét felmerült. "

/ A magyar népfőiskolák története, Valóság, 1961. 6 sz./

Dr. Bárdos István