Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1911. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1911)
10 *AYeder- fi '(ívéi bős gének befolyása a selyemtenyésztés utáni keresetre és selyemfonó iparunkra. Selyemtenyésztési előadások és ismeret terjesztő fűzetek kiosztása. selyemtermelés után eddig több ezer korona keresethez jutott a nép. Nagyon kielégítő az is, hogy egyes tenyésztők minden befektetés nélkü.j 45—274 koronát kerestek a selyemgubó termeléssel és rgedig kora tavasszal, amikor más jövedelem nem kinálk^lik. A vármegyében eddig kifizetett összkereset 113,2Ä6 koronát tett ki. A selyemtermeléssel elérhető kereset és ennek fokozása természetesen elsősorban a szederfa bőségétől függ és ez befolyásolja selyemfonó iparunkat is, amennyiben jó selymet csak a hernyók bő táplálásával termelhetünk. A kereset lényegesen függ attól is, hogy a tenyésztők milyen szakértelemmel kezelik a tenyésztést. E tekintetben mindent elkövet az országos selyemtenyésztési felügyelőség. Részint ismeretterjesztő nyomtatványok kiosztásával, részint külön oktatónők utján és népies előadásokkal fejleszti a tenyésztők szakértelmét. Sőt az iskolákat is ellátja a selyemhernyó tenyésztését ismertető szemléltető falitáblákkal. Esztergom vármegyében 3 szakember 9 községben i 340 hallgató előtt tartott előadást; nevezetesen : az esztergomi já r á s b a n : Bajóton 46, Cséven 80, Dömösön 52, Dágon 44, Kirván 40, Leányváron 25; a párkányi járásban: Bélán 20, Érsekkétyen 200 és Kémenden 120 hall% gató volt jelen az előadáson. Mégis csak azt hangsúlyozzuk, hogy a selyemhernyótenyésztés sikerét'legfőképpen a szedería bőségétől várhatjuk. Erre nézve legjobb bizonyítékul szolgáljanak a következő adatok : B á c s-B odrog vármegyében a köztereken álló 250,113 darab lombozható szedería után 28 millió koronát; T 0 r 0 n t á 1 vármegyében 175,151 darab szederfa után 14.480,486 koronát; Temes vármegyében 88,929 darab szederfa után 9.991,540 koronát keresett a nép. (Lásd 18. oldal V. táblázat).
