Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1911. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1911)

7 Ezért elsősorban egészséges sefymérpetéről gondoskodunk s e részben teljesen nyugodtak lehetnek a tenyésztők, mert az országos selyemtenyésztési felügyelőség igazán lelkiismere­tes szorgoskodással jár el a petekészitésnéi és a petevizsgálatnál. A szekszárdi selyemgyár telepen rendesen .augusztus, szep­tember és október hónapban történik a petevizsgálat. 1911. évben 257 górcsővel 6.106,658 górcsövi vizsgálatot ejtettek meg. A vizsgálattal és egyéb ezzel szorosan összefüggő mun­kával foglalkozó 800 munkásnőnek keresete 42,000 koronára rúgott. A górcsövezésen kívül majdnem az egész éven át több, kevesebb munkásnő dolgozik a telepen s a selyemtenyésztés­hez tartozó apróbb tárgyakat: tüllzacskót, dobozokat készítik el. Az egészséges selymérpete kiosztása után a tenyésztők helyes kioktatása következik, a mit legbiztosabban nyomtatvá­nyok kiosztásával, vetített képek kíséretében tartott előadással és külön jól begyakorolt selyemtenyésztőnők kiküldésével érünk el. A nyomtatványok között a leggyakorlatibb értékűnek bizo­nyult a „Selyemtenyésztők Naptára“. Ez mindent részletesen felölel, a mi összefügg a selyemtenyésztéssel és a szederfa- tenyésztéssel. Ezenkívül közérdekű hasznos olvasmányokat is tartalmaz. Majdnem másfél százezer ilyen naptárt szoktunk évenként kiosztani. Újabban pedig 4,500 szihes falitáblát adtunk a selyemte­nyésztő vármegyékben az iskoláknak. Ezen táblák rövid kivo­natban a hernyók körüli eljárást, azoknak napi fejlődését és betegségeit tartalmazzák. Népies előadást 1911. évben 512 községben tartottunk és azokon 27,285 hallgató vett részt. A gyakorlati bánásmódot a hernyókkal 237 községben 40 külön oktatónő mutatta be. A selyemtermelés jövedelmezősége legfőképpen mégis a szederfa bőségétől függ. Itt is azonban lényeges befolyással van az, hogy a tenyésztő közvetlen közelben úgyszólván az ajtója előtt találja meg a hernyók felneveléséhez szükséges szederfalevelet. Kétszeresen elcsüggeszti a tenyésztőt az, ha a szederfa- lombot 15—40 kilométer távolságról kénytelen beszerezni. Ugyanis egyrészt elkedvetlenedik a fárasztó távolság miatt; másrészt a gubó után remélhető jövedelem nagy részét fuvarra kénytelen kiadni, a mi éppen nem lelkesíti a tenyésztés iránt. Nagy mérvben elszomorító természetesen az, hogy ezen sajnos helyzet éppen nem javul. Ugyanis Krassó-Szörény vár­Ismeret- t erjesztő füzetek kiosztása. Népies előadás vetített képekkel 1911-ben. Oktatónők Szederfa­tenyésztéa 1911-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom