Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1909. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1909)
13 kával jutottak, amelyet elvégezhetnek a gyermekek és aggok, akik más munkára még nem, vagy már nem alkalmasak. A szederfalomb bőségén kívül a tenyésztés sikerének egy másik lényeges kelléke, hogy a tenyésztő némi szakértelemmel és ügyességgel bírjon. 1 Az ügyesség megszerzésénél minden kitelhető módon támogatására van a felügyelőség a tenyésztőnek. Ugyanis ellátja őt egy naptárral, melyből a selyemtenyésztésre vonatkozó utasítást saját anyanyelvén olvashatja. Oly községekben pedig, amelyekben először tenyésztenek, vagy ahol a tenyésztés még nem honosodott meg, külön oktatónőket alkalmazunk, akiknek feladata a tenyésztőket a helyes tenyésztésre kitanitani. Esztergom vármegyében 2 szakember 9 községben 600 hallgató előtt tartott előadást; nevezetesen: az esztergomi járásban: Epölön 50, Unyon 70; a párkányi járásban: Barton 100, Bátorkeszin 40, Bényen 70, Bucson 50, Farnadon 100, Muzslán 70 és Esztergom városban 50 hallgató volt jelen az előadáson. Ismételjük, hogy igenis szükséges a szakismeret a selyemtermelésnél és örömmel mondhatjuk, hogy a nép szívesen meghallgatja azon előadásokat, a melyeken kioktatást nyer a hernyók helyes kezelésére nézve. Ennek dacára azonban a tenyésztés sikere mégis a szederfa lombbőségétől függ. Ezen igazság mellett bizonyít azon körülmény, hogy Bács-Bodrog vármegyében a 220,723 darab szederfa használata mellett eddig 26 millió koronát; Torontál megyében az ott található 140,133 szederfa után 12.627,351 koronát; Temes megyében 82,478 darab szederfa után 8.984,711 koronát és Tolna megyében, hol — az igen nagy mennyiségben rendelkezésre álló magántulajdont képező szederfákon kívül— 41,648 darab szederfa után eddig 8.933,329 koronát fizettünk ki a népnek. Ezzel szemben Esztergom vármegyében az itt található 883 drb szederfa után csak 90,392 korona keresethez jutott a nép. (Lásd a IV-ik táblázatot.) Ezen összehasonlításból sajnosán kiviláglik, hogy bizony még mindig nagyon kezdetleges a selyemtenyésztés Esztergom vármegyében és ezért kétszeres súly volna fektetendő a szederfaállomány gyarapítására. Úgymint kétszeres jótéteményt gyakorolnának a selyemtenyésztés lelkes támogatói, különösen a nagybirtokosok és más szederfatulajdonosok azzal, ha szederfájukat kegyesek volnának átengedni a szegény selyemtenyésztőknek. Selyemt nyésztéí e íőadásc ss ismert terjeszt füzetei kiosztáí
