Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1907. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1907)
10 nek évenként tisztogatásra és a felügyelőség költséget nem kiméivé mindenhova elküldi szakembereit, hogy megmutassák a helyes tisztogatást és csonkítást. Ennél többet legjobb akarattal sem tehet a felügyelőség. Különben a szederfák tisztogatása a község érdekében áll,, hiszen éppen a selyemtenyésztés révén például Temesmegyében Temeskutas községben eddig 24,139 koronát, Torontálmegyében Kiskomlósközségben 40,377koronátésDolovaközségben 173,901 koronát keresett a lakosság és a szederfatisztogatáshoz éppen ezen községek vagy nem adnak munkásokat, vagy munka- képtelen hu- és leánygyermekeket rendelnek ki a munkához. Különben úgyszólván általános ezen panaszunk a községekkel szemben. De viszont erősen hisszük, hogy ezen bajnak könnyen elejét vehetnék a járási hatóságok, ha teljes szigorral volnának kegyesek utasítani a községeket a selyemtenyésztéssel szemben fennálló kötelességük teljesítésére. Bát- • ran mondhatjuk, hogy kissé erélyesebb eljárás mellett a szederfák rendszeres tisztogatásával 50 60°/0-al volna fokozható a lombmennyiség. A szederfa csak úgy képezhet döntő befolyást a selyem^ tenyésztés és selyemipar üzésére, ha az igen nagy mennyiségben áll a tenyésztők rendelkezésére. A szederfatenyésztést tehát nem szabad intenzive művelni, mint pl. a gyümölcsfatenyésztést, hanem a szó szoros értelmében extenzive, mivel csakis nagy mennyiség mellett van meg a szederfának kellő jelentősége. Ennélfogva lehetetlen volna az ország szederfaszükségletét egyes, még oly nagy faiskolákból fedezni, hanem támaszkodnunk kell minden egyes község faiskolájára. Ezért gondoskodtak a vármegyék -a községi faiskoláknak rendezéséről és jókarban tartásáról. Természetes azonban, hogy a faiskolák jókarban tartása csakis a tüzetesebb és erélyesebb ellenőrzés, mellett képzelhető. Ezen ellenőrzés érdekében lettek kinevezve a járási faiskolafelügyelők, akik teljesen függetlenek lévén, bátrabban jelezhetik a faiskolák hiányait. Sajnos azonban, hogy a faiskolafelügyelők működésére nézve sok helyen valóban botrányos visszaélésekre akadunk, amennyiben azok tudva és ami kétszeresen szomorú, az illető községek ellenjegyzése mellett valótlanságokat jelentettek be hozzánk. Természetes, hogy ennek megtorlására a hatóságok részéről a legszigorúbb eljárást kértük, amelynek remélhetőleg meg is lesz a kellő hatása.
