Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1907. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1907)
0 csak úgy érték el a tenyésztők, hogy az elvállalt hernyók nagy részét megsemmisítették, mert előre látták, hogy a szederfák késő fakadása folytán nem lesz elegendő szederfalevelük. Legnagyobb keresete volt Gora József ebedi lakosnak, ki 148 koronát kapott a gubóért. II. Táblázat. Esztergom vármegye selyemtenyésztése az egyes főszolgabírói járásokban 1907. évben. 1 2 3 4 5 6 7 Fösxolgabirói járás Selyemtermelők száma 1907. ben Termeltek selyemgubót 1907-ben A selyemtermelők keresete termelt gubóik után 1907-ben Esik átlag egy termelőre 1907-ben Legmagasabb kereset, melyet egy selyemtermelő elért 1907-ben A selyemtenyésztés megkezdése óta a selyem termelőknek kifizettetett kgr. korona korona korona korona Párkányi 49 1,293 2,427 49 148 40,837 Esztergomi 1 26 51 51 51 3,729 Város 7 177 326 46 78 2,868 Összesen 57 1,497 1 2,805 49 1 148 47.434 Selyemtenyésztés főszolgabírói járásonként. Ha a selyemtenyésztést az egyes járásokban termelt gubó- mennyiség és az ezután kifizetett kereset szerint vesszük, akkor minden tekintetben a párkányi járás áll első helyen, a mennyiben az idén ezen járásban 2,427 koronát, az intézet működése óta pedig 40,837 koronát fizettünk ki. Ha pedig a tenyésztők átlagos keresetét vesszük irányadóul, akkor a párkányi járás áll első helyen, a hol egy-egy tenyésztőnek 49 korona átlagos kereset jutott. III. Táblázat. Esztergom vármegyében 1907. évben felállított gubóbeváltó állomás. Gubóbeváltó állomás Beváltott guhómennyiség Kifizetett gubóbeváltási ár. Ebed . . . . . . 1/369 klg. 50 dkg, 2,542 K 67 fill. Ezzel kapcsolatban' örömmel mondjuk el, hogy a tenyésztők évről-évre jobban belátják, miszerint a gubónál is érvényesül azon általános igazság, hogy a jobb áruért nagyobb összeg fizethető, mint. a silányért/ Gubóbéváltó-áMö-másolt.-
