Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)
45 Az előbb felsorolt községeken kívül még számos olyan községe van a vármegyének, amelyekben a szederfa hiánya miatt még nem kezdhető meg a rendszeres selyemtenyésztés. Ezen községeknél egyelőre a szederfatenyésztés emelésére fekteti a fösulyt az országos selyemtenyésztési felügyelőség és ez irányban tett eddigi működéséről és alábbiakban kívánok beszámolni: Az esztergomi járásban. Község kö magár tato szederfa mag zségnek és deleknek kiosz- tt 1903-ban 2—3 \ i ________ kiültetésre e vessze-! a]kalmas derfa azederfa csemete*! Faiskola nagysága négyszög ölekben Az eddig kiültetett szederfák száma** Ez időszerűit hány szederfa csemete van a faiskolában A faiskolának állapota liter darab darab Bajna 1,409 330 1,460 nem rendes Bajót — — — 1,200 — 417 kezdetleges Csév — — — 1,200 856 — rossz Csolnok — 200 — 1,021 92 200 silány Dág — 200 — 600 — 100 kezdetleges Dorog — — — 1,325 305 1,603 jó Epöl---— — 8 25 165 300 jó Kesztölcz — — — 1,200 1,759 400 jó Kirva — — ' --1 ,200 — 160 kezdetleges Lábatlan — — — 1,070 — 616 kevésbé jó Leányvár — — — 1,200 2,380 — rossz Mogyorós — — — 456 93 259 gyenge Nagysáp — 200 — 1,000 546 400 nem jó Nyergesujfalu — — — 1,600 1 2,200 jó Pilismarót 1 6,000 — 1,600 — 716 igen jó Piszke — — — nincs — — rendezés alatt Sárisáp — — — 945 150 4,000 jó Szentlélek — — nincs — — — Tát — — — 695 2 726 jó Tokod — — — 1,227 487 377 közép Uny — — 900 130 180 kezdetleges *) Hogy a felügyelőség nem osztott ki több csemetét, annak az az oka, hogy a községek nem fordultak hozzánk. Pedig ilyen magágyi csemetét teljesen ingyen küld a felügyelőség. **) A faiskolából kiültetett szederfák legnagyobb része még fiatal és azokat csak évek múlva használhatják a selyemtenyésztők.
