Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)
— 8 sal oly módon egészítse ki, hogy Esztergom városnak fürdővárossá leendő fejlesztése egy tervhevett gyógyintézet építésével modern villamos-, iszap-, hidegfürdők kiépítésével lehetővé tétessék. A Takarékpénztár vezetősége előtt az a gondolat lebeg, hogy Esztergom legyen a magyar fővárosnak, Budapestnek a Badenje és e réven Esztergom jövő boldogulásának alapjai megvettessenek. Ismerve a Takarékpénztár tőkegazdagságát és a vezetőségnek a város sorsát lelkén viselő szellemét, semmi kétség sem foroghat fenn az iránt, hogy a vétel meg fog történni és Esztergom városának fürdővárossá való fejlesztése kezdetét fogja venni. Utcáink is meglehetősen elrongálódtak. A háború és az azt követő forradalmak alatt újabb utak építése lehetetlenné vált és az eddig létesített utcák burkolatának szükségszerű javítása is elmaradt, mert az e tárgyban kötött szerződésnek a háború bekövetkezése folytán a vállalkozó eleget nem tett. A város perrel igyekezett a vállalkozót szerződésbeli kötelezettségére szorítani. A városi főügyész a komáromi kir. törvényszék előtt meg is indította a pert, elsöfokúiag a város pernyertes is lett, azonban a megszállás következtében az összes iratok a komáromi kir. törvényszékkel együtt a megszállott területen maradtak, igy ez ügyben érdemlegesen intézkedni még nem lehetett. A városi főügyésznek több ízben adtam olyirányú utasítást, hogy a vállalkozóval szemben a város jogait valamelyes módon a megindult, de félbenmaradt per dacára is érvényesíteni igyekezzék. A kommun bukását követő idők a maguk gazdasági válságukkal olyan nagy befektetéseket, aminőt a fenti teendők megkívánnak, nem tettek lehetővé. E téren is, ebben az évben indultak meg a kezdő lépések. Elsősorban a Bazilikához vezető út javítása vált szükségessé, mert az annyira lerongálódott, hogy a forgalmat egyenesen veszélyeztette. A makadám utat rendbehoztuk, kiépítettük 1,901.640 korona költséggel. A város képviselőtestülete 806—308/ 1923. sz. határozatában az utcák búr kolatának javítását is engedélyezte és ez évre 5 millió koronát irányozott elő Ezen megejtendő munkálatok kapcsái elsősorban a vasúthoz vezető út rendbehozatalának szüksége merült fel. Itt bonyolódik le a város egész forgalma és ennek az útnak mai állapotában való fenntartása nemcsak hogy tarthatatlan, eltekintve attól, hogy porával, sarával a városba érkezőkre rossz benyomást gyakorol, hanem a folytonos por, sár takarítása és kavicsolása is olyan anyagi terhet ró a városra, amely egyenesen kötelezővé teszi az út rendes kiépítését. A baj megszüntetése céljából különböző gránitköbányáktól ajánlatot kértem. Az ajánlatok beérkezése és a tárgyalások megtartása után arra a meggyőződésre jutottam, hogy vállalkozás útján ma a kérdés meg nem oldható, mert az építkezés megkezdéséhez szükséges összeg nem áll a város rendelkezésére és a Kondor és Feledi Rt. képviselője által tett ajánlat olyan nagy összegű, hogy azt a város a mai viszonyok között előteremteni képtelen. Mindezek alapján a pénzügyi bizottság úgy határozott, hogy a rendelkezésünkre álló kockakőből és a városi homokbányából kapható kő felhasználásával egy 100—150 folyóméternyi hosszúságban próbaépítkezést eszközöljünk, amely meg is történt 4,935.810 korona befektetéssel. A Széchenyi-tóri, Deák Ferenc-utcai és Bottyán János-utcai aszfalt burkolata is sok helyen romlásnak indult. A további romlásnak megakadályozása és a hiányok pótlása elrendeltetett. Az aszfalt- burk)lat 1,590.275 koroua költséggel rendne is hozatott, a városnak ezen legszebb tere egyelőre a további leromlástól mentesíttetett és a város újabb nagy befektetésektől, amelyek a hiányok pótlásának elmaradása esetén felmerültek volna, elesett. A trianoni béke a nemzetnek legszentebb vágyát, a nemzeti hadsereget is elrabolta akkor, amikor csak meghatározott számú zsoldos hadsereg felállítását engedélyezte. 1848—49-nek legszebb álmát, mely a világháborúban a megvalósítás stádiumába jutott, Trianon
