Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)
— 10 A fenti szellemtől vezéreltetve a város közönsége még 1920-ban 113. szám alatt kelt közgyűlési határozatával az Esztergomi Turista Egyesület részére a menedókház körül elterülő erdőrószről természetben 40 ms épületfát szavazott meg. Az egyesület ezen famennyiséget igénybe nem vette és amidőn ez évben az építkezést megkezdette, a város tanácsa akként sietett segítségére, hogy a fenti határozatban megszavazott famennyiséget, melynek termelési költsége az egyesületet terhelte, kitermelve a faraktáron adta ki, hogy ez által is elősegítse a turistaegyesületnek azon munkáját, mely a menedékház kibővítését célozta. Ezenkívül építési anyaggal és fuvarral járult az építkezéshez. A város közönségét ezen segély megadásánál az a cél is vezette, hogy a menedékház kibővítésével, mely városi területen épült és amely az egyesület feloszlása esetén a város tulajdonába száll vissza, önmagának épit. De egyben szolgálni vélte azt az irredenta szellemet, mely a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályának mindenkor megnyilvánuló tulajdona és mely onnan a Vaskapu magaslatáról azzal a figyelmeztetéssel tekint a Kis Magyar-Alföldre, hogy nem lesz itt béke és megnyugvás, mig az ezeréves magyar földnek csak egy talp- alattja is idegen rabiga alatt nyög. Ugyanakkor a menedókház tőszomszédságában a Turista egyesület által emelt vaskapui Mária szoborra 273/923. kgy. számú határozatával 20.000 K-t utalt ki, vallván ebben azt a hitet, hogy a nemzetet a mai megpróbáltatásból az Istenbe vetett bizalom ki fogja vezetni. A világháború folyamataként a földbirtok helyesebb megoszlására az 1920. évi 36. t.-c. hozatott, melynek végrehajtási rendelete 60.000/921. F. M. számú miniszteri rendelet alakjában jelent meg. A törvény szellemét a város közönsége teljesen megértette és a maga ingatlanával önszántából az állam segítségére sietett és lehetővé tette, hogy a házhelykórdós minden különösebb nehézség nélkül Esztergom városában megoldást nyerhessen. Legszebb és legértékesebb helyét, a vasúti állomás körül elterjedő ingatlan részeit e célra egyezségi utón 1922. évi január hó 12.-én a házhelyet igénylőknek felajánlotta. Ezt a felajánlást a város képviselőtestülete 38/922. kgy. sz. alatt tudomásul vette és az Országos Földbirtokrendező Bizottság 3182/922. sz. alatt jóváhagyta. A várost itt a törvény szellemében lefektetett szoc'ális elvek vezették, a házhelyeket majdnem ingyen engedte át és a maga részéről is minden tekintetben segítségére van az új házhelytulajdonosoknak, hogy az építkezés meginduljon, amely egyfelől nemcsak otthont, tulajdont ad az édes magyar földből, hanem építkezésével lehetővé teszi a lakáshiány enyhítését is. Örömmel jelenthetem, hogy 27 házhelytulajdonos kért ez évben építkezési engedélyt, amely 27 magyar otthont, magyar bölcsőt jelent. Ha figyelembe vesszük azokat a nehézségeket, amely- lyekkel az építkezések járnak, úgy ez a 27 építési engedély olyan eredmény, amely még a legvérmesebb reményeket is felülhaladja. Itt kell megemlítenem, hogy az ez évben kiadott építkezési engedélyek száma 138, amelyben a fent- emlitett 27 beunfoglaltatik. A többi építkezésnek zöms a dorogi bányavállalat alkalmazottaira esik, akik a Tábor és Kenyórmezőmajor közti területeket vásárolják lassan össze és eszközük egyúttal az építkezéseket is. Ezek az építkezések minden különösebb hatósági segélyezés és támogatás nélkül folynak és egyben bizonyságot tesznek arról, hogy a kertvárosnak a gondolata a város közönsége részéről méltánylandó és annak megvalósítása kézen is fekvő, amint azt a fenti építkezések igazolják is. Ha az építkezések rendszeresen és tervszerűen folyhatnak, ha ezeknek köre oly mértékben fog megbővülni, amint azt egy kertváros létesítése megkívánja, úgy abból a városra eléggé fel nem mérhető és eléggé meg nem becsülhető eredmény fog származni. Dorog fekvése az ez irányban való fejlődést biztosítja és a város képviselőtestülete ezt a törekvést igyekezett is a 326/923. kgy. határozatában elősegíteni, amidőn a katonai tábortól Dorog
