Jelentés az esztergom-vármegyei kerületi betegsegélyező pénztár 1898. évi működéséről (1899)

4 Ez uj alapszabály- és ügyviteli-szabályzattervezet hivatva lesz a törvény általános és gyökeres revíziójáig sok oly dolgon segíteni és könnyíteni, a melyek a pénztárakat már-már az örvény széléhez sodorták. Különösen kiemelendő, mint fontos körülmény, hogy az eddig ingyenesen kezelt családtagok után is szedhető lesz a családfő részéről fizetendő járuléknak fele, melynek kötelezővé tétele sok pénztárnál, de legfőképen pénztárunknál, — a mely alakulása óta egészen ingyen kezelteti és látja el mindennemű orvos- és gyógyszerekkel a biztosított családtagjait — élet­kérdéssé vált. Pénztárunk, még mielőtt ez uj alapszabálytervezetben foglaltakról tudomást szerzett volna, egyik igazgatósági ülésén elhatározta, hogy magasabb díjtételek szedhetése iránt megteszi a kellő lépéseket. Úgy a munkaadók, mint az alkalmazottak is magukévá tették e tervet és öröm­mel adták hozzá beleegyezésüket, nehogy a pénztár a családtagok ingye­nes kezelését beszüntesse. Indokolttá tette az érintett határozatát külö­nösen azon körülmény, hogy a pénztár tényleges faktorait, az orvosokat nem képes munkájuknak megfelelőleg díjazni és mivel a törvényes 10°/o tartalékalapot, összesen 3272 frt 67 krt az 1897. és 1898. évekről nem volt képes elhelyezni. Miután azonban remélhető, hogy a magas minisztérium nem fog elzárkózni a pénztárak jogos és fenállásukat igen közelről érintő ezen kivánalom elől, a pénztár igazgatósága a járulékfelemelés iránti kérelmé­nek felterjesztését azon időre halasztotta, midőn az uj és az összes pénz­tárakra kötelező alapszabály jóváhagyást nem nyer, a mely, ha megta- gadtatnék, kénytelenítve lenne a pénztár vagy a magasabb díjtétel szed­hetése iránti lépéseit megtenni, vagy pedig a családtagok további teljesen ingyenes kezeltetését épen a magas minisztériumnak pénztárunkhoz inté­zett és 1897. évi okt. 22. napján kelt 58541/VI. szám alatti leirata értelmében, a mely a következőképen szól: „a betegsegélyző-pénztár a családtagok ingyenes segélyezésére nem kötelezhető“ beszüntetni, a mi a biztosított tagoknak mindenesetre nagyobb hátrányával járna, mintha családjuk tagjaiért valamely csekélyebb járulékot fizetnek. Hogy pénztárunk hivatásának megfelelőleg mily üdvös működést fejtett ki az elmúlt 1898. év folyamán, arról a következőkben van sze­rencsénk jelentést tenni: íMiután a pénztár jövedelmei a nagyigényü kiadásokkal szemben csakis azon esetben állhatnak arányban, ha az összes alkalmazottak bejelentetnek, mely kötelezettségnek igen sok munkaadó még mind ez ideig eleget nem tett, vagy ha már bejelentette is alkalmazottjait, nem a tényleges munkába lépés napjától kezdődőleg, elhatározta a pénztár vezetősége, hogy megkeresi a magas minisztériumot, engedné meg, hogy Esztergom szab. kir. város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság az egész vármegye területén saját közegei által ellenőrizhesse, vájjon a munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom