Jelentés az esztergomi Sz. Erzsébet jótékony-egylet 1897. évi működéséről (1898)

4

Mint rendezők következő hölgyek működtek közre : Frey Ferenczné, Marosi Józsefné, Reviczky Gáborné és özv. Zubcsek Mihályné.

i. Gróf Csáky Károly püspök, elnök O Méltósága pontban V25 órakor megjelenvén, a vendéglő nagytermében, és a rendező hölgyek által fogadtatván, nyomban elfoglalá az elnöki széket és következő beszéddel nyitá meg a közgyűlést:

Igen tisztelt Közgyűlés !

Szivem egész melegével üdvözlöm Önöket, kedves és tisztelt tagtársaimat. Mielőtt az idei közgyűlésünknek napirendjére térnénk, engedjék meg, hogy lehető legrövidebb vonásokban érte- kezhessem oly ügyről, mely bennünket, mint a Jótékony-egylet tagjait különösen kell, hogy érdekeljen.

Tudom, hogy ezt a tárgyat korántsem fogom kimeríthetni és minden oldalról megvilágíthatni, mert egyrészt erre vajmi rövid az idő, mely rendelkezésemre áll, másrészt nem lehet szándékom becses figyelmüket túlhosszas előadással fárasztani.

Ez az ügy az alamizsnálkodás.

Mi tulajdonképen az alamizsnálkodás? Az alamizsnálkodás a könyörületességnek, vagy irgalmasságnak ama cselekedete, mely által Isten iránt való szeretetből felebarátunk szerencsétlenségében részt veszünk és tehetségünk szerint sorsán könnyíteni iparkodunk.

Ez tehát az alamizsnaadásnak keresztény fogalma. Hogyan kell ezt érteni és hogyan értelmezni ?

I.

Az alamizsnálkodás cselekedet; eszerint, kedves tagtársaim, e fogalom világosan azt követeli tőlünk, hogy cselekedjünk, tegyünk ; ha valaki még oly szép szavakat intéz is a szegényhez, sajnálja őt, de nem tesz érte semmit, annak nincs igazi fogalma az alamizsnálkodásról.

Hányszor hangzanak az emberek ajkairól ilyen és hasonló szavak: Minek is teremtette az Isten a szegényt ? Ha gazdag