Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)
Előszó. M int e városnak 28 éven át erdőmestere, alkalmam nyílt arra, hogy sokat, — igen sokat tapasztalhassak. — Csendes szemlélője voltam a folyó ügyeknek, a mozgalmaknak, a város ügyvitelének — és gazdálkodásának. — Szakember lévén, hivatásom elég tág teret tárt elém, amelyen munkálkodhattam; — mindazon által — habár resszortom keretébe a mezőgazdálkodás nem tartozik — a szoros értelemben vett városi gazdaság menetét figyelemmel kisérhettem. Egy fél emberöltő nagy idő egy város történetében. E nagy időt átélve, tanúja lehettem városunk kulturális fejlődésének, mely ma mindinkább nagyobb arányokat ölt; csak egy tényezőnk nem lendült fel: a városnak általános értelemben vett gazdálkodása. — Sokszor emeltem szót ennek fellendítése, okszerű vezetése iránt, mindhiába; mert az őseinkről reánk maradt hagyományok, mint c h i n a i-í a 1, megbénították minden ebbeli törekvésemet. Ma azonban, midőn a haladás hatalmas eszközei lerombolták a chinai falakat; midőn a kereskedelem tág keretben mozog, a kézi ipar fokozatosan hanyatlik, a megélhetési viszonyok egyre terhesebbek: — végre eljött az idő arra, hogy tegyünk ! Jól tudom, hogy Esztergom szab. kir. város tekintetes Tanácsát is e czél vezette; — ez adott alkalmat arra, hogy a folyó évi 3207. szám alatt engem és a város gazdasági tanácsnokát javaslat tételre felhívott. Ennek eredménye a jelen munka. Lehet, hogy nem terjeszkedtem ki mindenre; de hiszem, hogy e város iránt érzett meleg szeretetem nem engedte, hogy annak érdekében minden alkalmas eszközt meg ne ragadjak. Amennyiben pedig munkám hézagos volna, azt hiszem, hogy azt a város szakközege munkájában bizonyára pótolta. i*
