Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

Előszó. M int e városnak 28 éven át erdőmestere, alkalmam nyílt arra, hogy sokat, — igen sokat tapasztalhassak. — Csendes szem­lélője voltam a folyó ügyeknek, a mozgalmaknak, a város ügy­vitelének — és gazdálkodásának. — Szakember lévén, hivatásom elég tág teret tárt elém, amelyen munkálkodhattam; — mindazon által — habár resszortom keretébe a mezőgazdálkodás nem tarto­zik — a szoros értelemben vett városi gazdaság menetét figye­lemmel kisérhettem. Egy fél emberöltő nagy idő egy város törté­netében. E nagy időt átélve, tanúja lehettem városunk kulturális fejlődésének, mely ma mindinkább nagyobb arányokat ölt; csak egy tényezőnk nem lendült fel: a városnak általános értelemben vett gazdálkodása. — Sokszor emeltem szót ennek fellendítése, okszerű vezetése iránt, mindhiába; mert az őseinkről reánk ma­radt hagyományok, mint c h i n a i-í a 1, megbénították minden eb­beli törekvésemet. Ma azonban, midőn a haladás hatalmas eszközei lerombol­ták a chinai falakat; midőn a kereskedelem tág keretben mozog, a kézi ipar fokozatosan hanyatlik, a megélhetési viszonyok egyre terhesebbek: — végre eljött az idő arra, hogy tegyünk ! Jól tudom, hogy Esztergom szab. kir. város tekintetes Taná­csát is e czél vezette; — ez adott alkalmat arra, hogy a folyó évi 3207. szám alatt engem és a város gazdasági tanácsnokát ja­vaslat tételre felhívott. Ennek eredménye a jelen munka. Lehet, hogy nem terjeszkedtem ki mindenre; de hiszem, hogy e város iránt érzett meleg szeretetem nem engedte, hogy annak érdeké­ben minden alkalmas eszközt meg ne ragadjak. Amennyiben pe­dig munkám hézagos volna, azt hiszem, hogy azt a város szak­közege munkájában bizonyára pótolta. i*

Next

/
Oldalképek
Tartalom