Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

12 kártékony gyomok lepnék el, a melyek a nemesebb fűfajtákat kiszorítanák; hanem a bérlőknek eleve kötelességévé tétetnék, hogy a bérlet, vagy hasz nálat megszűntével az általuk birt parczellákat alászántsák. Az alászántott területek azután évelő fűnövények magvaival vetendők be, hogy a legelőterület legeltetésre alkalmas növényzettel birjon. A legeltetés megnyílta előtt végre kijelölendő volna egy, lehetőleg dom­bosabb rész, a hol az állatok delelhetnének. E helyütt egy az állatlétszámnak megfelelő és olyan mélységű kút volna építendő, a mely a vidéken uralgott legnagyobb szárazságban vizet szolgáltatott legmélyebb kút színjével egyenlő. A kút kettős szivattyúval látandó el azért, hogy ha az egyik bármi ok­ból elromolnék, a másik még használható legyen. A gémes kút nehéz kezel­hetősége és a miatt, hogy a pásztorember ezzel csalja meg legjobban a a szomjazó állatot: határozottan kerülendő volna. Gondoskodni kellene a vá­lyúk felállításáról s végre arról, hogy az azokból kicsapódó víznek legyen rendes elfolyása, nehogy a vályúk környéke sártengerré váljék, mivel az ilyen posványok a legkiválóbb terjesztői az állatbetegségeknek pl. a száj- és köröm­fájásnak. Fentiekben elősorolt föltétlenül szükséges teendők természetesen lénye­ges anyagi áldozatot igényelnek; gondoskodni kell tehát arról, hogy a befek­tetés vissza is térüljön. Ez pedig az egész területre elkészítendő üzemterv segélyével lenne biz­tosítható. Az üzemtervben a terület osztály (forda) szerinti beosztást nyerne, mely 40 évre számíttatnék elő; vagyis a legelő iU része 30 — 40 évenként vágható lenne. A vágott mennyiség annyival is inkább könnyebben lenne ér­tékesíthető, mivel a telepített fák nagyrésze (akácz-kőris) szerszámfát is szol­gáltat. Ez a számítás természetesen a messze jövőre terjed ki; de a fásítást követő 15—20-ik években már várható bizonyos jövedelem a telepítésből, amennyiben, ha a fák buja növésűek volnának, a sorok ritkítása okvetlenül bekövetkeznék s az ebből nyert faanyag már jó áron lenne értékesíthető. Az egész fásított területről rendes térkép készíttetnék s kezelése az er­dőtiszt gondjaira bízatnék. Jól megfontolva terjesztjük elő e tervet, tudva, hogy az apákról ma­radt Pató Pál-féle hagyományok mélyen begyökereztek kivált a gazdálkodók lelkületűbe, s az újítástól bizonyos ideges félelemmel tartózkodnak; tudjuk hogy sok olyan újítást proponálunk, amelyeknek megvalósítására csak egy újabb századnak gyermekei fognak habozás nélkül törekedni; de azért bízunk abban, hogy ha e terv csak egyszerű terv marad is, azért az nem fog feledésbe menni. Eddig gazdasági szempontból fogtuk fel a dolgot; de kötelességünk ugyanazt egyéb érvekkel is támogatni: Városunk rég megült hely ; talaja laza és bomlásúak indult szerves ma­radványokkal telített; tele épületromok, emberi sírok, állati-és növényi marad­

Next

/
Oldalképek
Tartalom