Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

25

A dolog kellő megvilágitása végett előre kell bo- csátanom, hogy sarj üzem elnevezés alatt az erdő fe- ujitásának azon módját értjük, hogy a letarolt erdőrészekben visszamaradt tőkékből új sarjak hajtanak ki és ezen új sarjak később fává fejlődve, emberi kéz szakavatott munkája folytán erdőt fognak alkotni.

Ennél a miveletnél azonban meg kell jegyeznem, hogy az nagy körültekintést igényel, mert a nemesebb tőkékből fejlődő sarjak korántsem növekednek oly gyorsasággal, mint a rovásukra hamarosan fejlődött egyéb kevés becsesei biró fanemek és különösen a bükk- és tölgy sarjai a fejlődés első stádiumában oly lassan haladnak, hogy ezeket a gyertyán, hárs, nyár és rekettye —- gyors növéssel bírván - hamar túlhaladják és elnyomják. Hogy pedig igy a nemesebb fanemek léte- és szaporodása van veszélyeztetve, könnyen érthető. Természetes tehát, hogy a vágásuk után azonnal igyekeztem, hogy a már említett kárt- okozó fanemek fokozatosan, azaz úgy távolittassanak el a területről, hogy midőn az alattuk fejlődött magról kelt gyenge növénykék már megerősödtek és többé a be- árnyékolásra szükségük nincsen, kivágattassanak. (Ezeket tehát egyszerre kipusztitani nem szabad, mert bizonyos ideig védelmet nyújtanak az alattuk fejlődő gyenge növénykéknek, különösen pedig a napsugaraknak égető hatásától óvják meg azokat; de később erre szükség nem lévén, okvetlen kivágandók.) A kivágott fanemek helyeit természetesen pótolni kell úgy, hogy midőn az erdő már fejlettebb lesz, jó zárlattal bírjon.

Szükségesnek látom e tekintetben még tisztelettel megjegyezni, miszerint többek azon kérdést intézték hozzám, hogy miért van az, hogy e század elején a jelenlegi erdőterületen a főbb fanemekből remek álabok fejlődtek, mig a későbbi időkben ugyanazon helyeken már a főbb