Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

20

használható lenne. Mielőtt azonban ezen területtől valami eredmény volna várható, kötelességem előrebocsátani, hogy ott az öreg füvet, gazt és kórót ki kellene irtani s az igy kitisztított talajt tenni alkalmassá a nemesebb fűnem termelésére. — Számításom szerint a jelzett terület kitisztítására első évben 50 frt.; a második évre pedig 25 frt. volna a költségvetésbe felveendő, mely előleges befektetés, jól végbevitt munka után, a harmadik évben már 150 frt. értékű fűtermést biztositana.

Az utakon és tisztásokon termő fű hasznosítására gondolni is felesleges, amennyiben annak levágatása, együvé hordása, legfőképen pedig behordatásának költségei az eladási árt nemhogy fedeznék, sőt túlkiadást eredményeznének.

A bányaművelés és a földanyag értékesítése csekély jövedelmet biztosit. Előbbi azért, mivel az erdőterületen levő kőbányák terméke selejtes s annak kiaknázására vállalkozó nem akad; a mészkő bányászata pedig csak az általam jelzett módon a házi szükséglet fedezésére biztosítana sikert.

Az erdei föld hordása pár évvel ezelőtt mindenkinek meg volt engedve. Ezen eljárás által az erdőtalaj termőerőben gazdag televényes része elvitetvén, miben sem áll módunkban azt visszapótolhatni; de meg a föld viteléért dij alig vétetett. Az eddig dívott szokást tehát szabályoztam olykép, hogy a város virágkedvelő közönsége részére évenként bizonyos mennyiségű erdei földet gyűjtettem egybe s a földet onnan adattam el úgy, hogy 1 kbmért a városi pénztárban előlegesen 80 kr. dij fizetendő és a befizetést igazoló nyugtát aláírásommal ellátva, a vevőfél a kijelelt erdővédnek tartozik átadni, ki is részére a kívánt mennyiséget a készletből adja ki. — A szabad földhordás káros volt nemcsak azért, mert vételi