Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1950-1975 (1975)

Hell József Károly, iskolánk névadója 1956. május 19-én tartotta iskolánk avató és név­adó ünnepélyét. A soproni Bányászati Múzeum igazgatójá­nak javaslatára Hell József Károly bányagépészre /tech­nikus/ esett a választás nemcsak azért, mert az iskola jellegének felelt meg tevékenysége, hanem azért is, mert emberi magatartása, állandó önképzése is példaképül szol­gálhat a mai tanulóifjúságnak. 1713-ban született Selmecbányán, amely bányavidék korábban /Amerika felfedezése előtt/ egész Európa arany- és ezüsttermelésének több mint a felét szolgáltatta. Er­re az időre a korábbi világhirü bányák termelése mér visszaesett, mert a mind mélyebbre lehatoló aknákat viz öntötte el. Hasonló volt a helyzet Selmecbányán is, a termelést azonban igy is folytatták. Az 1687-es feljegy­zések szerint 2173 munkás közül 720 ember /33 %/ csak a vizemeléssel foglalkozott - gyakran gályarabok is dolgoz­tak itt és kézről-kézre adott vödörrel merték a vizet -, és csupán 474 ember végezhetett érctermelő munkát. Emel­lett a vizemeléshez még 196 lovat is be kellett állitani,- s ezek az improduktív költségek, valamint a viz állan­dó emelkedése megszűnéssel fenyegette a bányászatot ezen a bányavidéken. " Helléknek a nagysága abban volt, hogy megtalálták a leghaladóbb és legtökéletesebb megoldását e feladatnak,- s hosszú évtizedekre megszabták bányagépészetünk ujabb- kori fejlődésének irányelveit ". Itt azért kell Hellékről többes számban beszélni, mert apja, Hell Kornél főgépmester volt az, aki a táálmá- nyok sorát megnyitotta a Rákóczi-szabadságharc idején "Bercsényi"-nek nevezett vizemelő gépével. A rendes viz- emelő gépet felülcsapott vizikerékkel hajtotta meg a viz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom