Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1950-1975 (1975)

- 9 ­gépét sorozatban kezdték el gyártani, - 1768-ban mór 11 darab működött Selmecbánya környékén. Uj gépének nagy sikere sem hagyta nyugodni. 1753. március 13-án üzembe helyezte az Amália-aknában a "Luft- maschine Machina-pneumatica"-nak nevezett vizemelő be­rendezését, melyet eső viz helyett a bárhol előállítha­tó süritett levegővel működtetett. A süritett levegő előállítása is eleinte üzemviz segítségével történt, s a süritett levegőt két ember csapok segítségével az alsó munkahengerbe irányította, illetve kiengedte onnan. A munkahenger nyomta felszínre az összegyűlt bányavizet, napi 564 köbmétert. Itt mór nem a teljesítménynövelés volt a fő cél, hanem a kis helyszükséglet, olcsó üzemel­tetés /nem kellett bőrtömités/, és nem utolsó sorban az, hogy a vágatok hajláaait követni lehetett a csövekkel. 'Eddig csak függőlegesen lehetett a szivattyúzást megol­dani./ Végül vizemelő gépet szerelt fel, amely gőzgép se­gítségével működött /1758. Feuer-Maschine/. Ez nem ön­álló találmány volt, mert már 1722-ben a kontinensen először az angol Isaac Pallér felszerelt Selmecbányán egy gőzgépet, de Hell József Károly érdeme, hogy felis­merte előnyeit, és ő is szerkesztett ilyent. A vizemelő gépek mellett érczúzó gépet is szerkesztett,- majd a bányászat egy másik nagy problémáját is megol­dotta szellőztető gépével /igy nem kellett külön légak­nákat épiteni/. A friss levegőt 1000 öl, sőt annál nagyobb távolságra tudta befújni s ugyanakkor a fáradt, elhasznált levegőt kihúzni. Feljegyzik hadi találmányát is, az 1744-ben készí­tett lövőgépét, amelynek 240 csöve volt, s két ember egy óra alatt 1600 lövést adhatott le általa. Légnyomásos

Next

/
Oldalképek
Tartalom