Németh Antal: Esztergommegye tanügyi állapota az 1872/3 iskolaévben (1873)

21

dacára a törvény tilalmának, ellenére a magas kormány 1869. nov. 3-án kelt 19150. sz. rendeletének egyúttal kántor is volt. S valljon hol kereshetném mindezen szomorú állapotok forrását, ha nem az elöljáróság által tévesen felfogott önkormányzatban ?! Pedig ha a községek mindenütt igy értelmeznék a községi iskola körüli jogokat s kötelezettségeket, akkor egyetlen egy közs. iskola sem fog felvirágozni!!

XIV.

Esztergom sz. k. város elemi tanodáiról.

Esztergom sz. k. vr. elemi tanodáiról hasonlókép már f. é. jul. 3-án lettem a tek. iskolatanács előtt jelentést, mindazon által midőn a belvárosi iskolák felszerelését s általában az oktatást vivők okszerű tanmódját és szakavalollságát kiemelném, fel kell említenem, hogy hiányozván a törvény állal megszabott hat osztályú rendszer, a helyiségek szükvolta az előmenetelt nem kis mérvben hátráltatja; mert p. o. a IV. osztályban talált 102 gyermek közöl 18-nak kellett épen jelenlétemben a médiumon térdelve támlás lócán Írnia. Hasonlókép szűknek és célszerűtlennek találtam az egyik I. osztályt. Meg ezeknél is nagyobb hiányt leltem a leányiskolánál; mert ezen bérben birl helyiségnél a tantermek egymásba nyílása, a leánygyermekek nagy száma absolut nem engedhetik az üdvös előmenetelt, nem is említve azt, hogy az ilyen, eredetileg nem iskolai célokra szánt helyiségek, ahol közös udvar lévén nem mindig épületes dolgok merülhetnek fel, fökép a leánykák erkölcsi ncmesedésére károsak szoktak lenni. Vajha Esztergom városa szivére lenné kezét, meggondolván a leánynevelés fontosságát. A külvárosi fitanodának II. osztályában csak mintegy 18 gyermek voll bejegyezve és ezek sem kezdték mindnyájan októberben a tanulást, hanem ki előbb, ki utóbb. Ezt mutatta a tanító által pontosan vezetett napló. A 18 gyermek közöl egy már novemberben kimaradt, kettő pedig márc. 3-án.