Németh Antal: Esztergommegye tanügyi állapota az 1872/3 iskolaévben (1873)
16 1. ) Legszegényebb felszerelést találunk a t er m ész e tt an i szemléltető képekre nézve, mert ezek csak a következő községekben vannak; Bajólh, Bény, Dorogh, Ebed, Esztergom sz. k. vr. és Víziváros (leány- és fiiskolákban), Mocs h. h., Párkány rk., N. Sáp h. h. 2. ) Természetrajzi és természettani szemléltető képekkel nem bír; Béla, Bucs, Dágh, Karva, Kicsind, P. Maróth, Mocs r. k., Ölved r. k. és h. h„ Farnad á. h. 3. ) Földgömbjük nincsen ezen iskoláknak: Farnad á. h., Mocs r. k. és h. h., P. Maróth r. k., Karva, Dágh és Csév. 4. ) Legkevesebb felszereléssel bír az unyi h. h. iskola. E pont alatt megjegyzem, hogy az izr. zugiskolákat és a pusztai tanodák némelyikét itt nem említettem fel, mert amazokat nem tekinthetem szervezett tanodáknak, mivel lélök hasonlít a tiszavirágéhoz; emezek pedig a kezdet nehézségeivel küzdenek. VIII. Egy-etjy tanítóra túlzott számú növendék jut. A sikeres oktatás céljából a törvény 34. pontja meghatározza, hogy egy tanító 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat és csak rendkívüli esetekben az illető iskolai felsöség adhat reá engedétyt. S valljon mit tapasztalhatunk e pontra nézve? Azt, hogy még 16 helyen egy egy tanító száz gyermeknél is többet oktat. A községek ezek: Bajna, Bart, Bény, Csév, Dorogh, Dömös r. k., Bátorkesz Esztergom sz. k. vr., Esztergom-Szt. Tamás, Kesztölcz, Köhídgyarmal, P. Maróth, (r. k.) Muzsla, N. Ölved, Sárisáp, Szölgyén! Nem kell merészröplü gondolkodás ahoz, hogy belássuk, miszerént még a legbuzgóbb tanító működésének eredménye sem lehet a kívánt, az óhajtott, minthogy fökép az elemi iskolák azok, melyekben a nevelés és oktatás elvei azt követelik, hogy a tanító minden egyes gyermekkel minél többször foglalkozzék. Miként lehetséges ez ott, ahol csak 100 gyermek is van, a tanférfiak legjobban tudhatják!!
