Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)

42 sem aludt ki a jócselekedetek utáni vágya­kozás lángja, és amerre ment, ha kunyhóba, ha palotába, mindenütt meleg, bensőséges emléket hagyott maga után. Boldog halá­lakor nyomban elterjedt, főleg a betegek érdekében tett csodáinak a híre. Ezek kö­zül boldoggáavatásának promotorjai ket­tőt kiválasztottak és a lefolytatott apos­toli vizsgálat után, valódiságuk jóváha gyása céljából, a Szertartások Szent Kon­gregációja elé terjesztették azokat. Az egyik, Provina Negro nővér gyó­gyulását illeti, aki egy kerek gyomor­fekély következtében szenvedett irtózatos fájdalmakat. Miután a rosszindulatú és csak nehezen és hosszú idő alatt befo­lyásolható betegséget felismerte magán, Istenhez folyamodott. Könyörögve kérte tiszteletreméltó Don Bosco János közben­járását és lenyelt egy tőle származó erek­lyét. A fájdalmak azonnal megszűntek. Gyógyulását mindenki, maguk az orvosok is csodálatosnak és természetfölöttinek minősítették. A második gyógyulás Callegari Teré­zián történt, aki több súlyos betegségé­ben eredménytelenül követte az orvosok által előírt összes gyógymódokat és aki­ről az orvosok egyhangúan kijelentették, hogy menthetetlen. Az ő esetében súlyos szervi megbetegedésről volt szó. A három kiváló orvos, akiket a Szertartások Szent Kongregációja kihallgatott, eskü alatt val­lotta, hogy szervezetében súlyos elválto­zások és sérülések voltak kimutathatók. Mikor a fentnevezett Callegari Terézia a végzetes diagnózis hallatára tiszteletre­méltó Bosco János közbenjárásáért ese­dezett, ajkán a még el sem hangzott fo­hásszal nemcsak az egyik, de összes be­tegségeitől megszabadult és abban a szempillantásban maga jelentette ki és vallotta meg, hogy csoda történt vele. Miután ezt a két csodás gyógyulást különböző szentszéki gyűlések keretében a leggondosabb vizsgálat tárgyává tették, a Szentatya március 5-én örvendve jelen­tette ki, hogy fenntartja magának az Íté­let kimondását ebben az ügyben. Közben felszólította a híveket, hogy imádkozza­nak az ennyire nagyjelentőségű határozat meghozását illetően még nagyobb vilá­gosságért, és a hivatalos Ítélet vágyva- várt terminusát Szent József ünnepére tűzte ki. Tudvalévőén Szent József az Anyaszentegyházpátronusa, akit tiszteletre­méltó Bosco János különös tisztelettel vett körül. A szentmise pontifikálása után a Szentatya a Konzisztórium termébe vo­nult; vele voltak Laurenti bíboros, a Szer­tartások Szent Kongregációjának prefek­tusa, Verde bíboros, a boldoggáavatási ügy előadója, Monsignore Salotti, az álta­lános promotor fidei és titkárjaik. A Szent­atya ünnepélyesen jelentette ki, misze­rint a két fent leírt eset tényleg a cso­dák sorába tartozik, és hogy jelen dekré­tum nyilvánosságra hozását, valamint a Szertartások Szent Kongregációjának aktái közé való helyezését elrendeli. Róma, 1929. március 19-én. Laurenti bíboros, Mariani titkár. a Szertartások Szent Kon­gregációjának prefektusa.“ A dekrétum felolvasása után To- masetti Ferenc dr. a Szalézi Társaság római ügyvivője, a boldoggáavatás kérel­mezője beszédet intézett a Szentatyához, aki az alábbiakban válaszolt: 3. XI. Pius pápa beszéde. A Szentatya azzal kezdte válaszát, hogy immár a csoda hatalmas intő hangja eresz­kedett le Isten hű szolgájának sírja fölé, hogy ezzel is növelje dicsőségét. És (hogy arról szóljunk, ami szivünkhöz legköze­lebb áll) valóban csodálatos Isten jóságá­nak gyengéd megnyilatkozása, mellyel az eseményeket olyan nyilvánvaló gond­viselésszerűséggel irányította. A tiszteletreméltó Bosco János cso­dáiról szóló dekrétumnak nyilvánosságra való hozatalát — Don Bosco Szent Jó­zsefnek rendkívül nagy tisztelője lévén — Szent József napjára kellett tűzni. Már­pedig ezen a napon, amely szükségképen minden keresztény embernek ünnepe, egyetlen ujjongó harmóniában olvad ösz- sze az emberek szive. Szinte azt hihetné az ember, hogy maga Szent József is megbízást kapott arra, hogy kivegye a részét legtisztább jegyese szolgájának megjutalmazásában. Hiszen a tiszteletre­méltó Bosco János kimondhatatlan tisz­telettel és szeretettel vette körül a Segítő Szűz Máriát, akinek neve örökké élni fog mindenütt, ahol szalézi művek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom