Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)
Jllllllllllllllllllllllllll ^llllllllllllllllllllllllll Bceyct? Istoán felszentelt püspök. Az elmúlt 1929. évben városunk legkegyeletesebb eseménye dr. Breyer István prelátus-kanonok püspökké szentelése volt. Új bíboros főpásztorunk őt hívta meg segédpüspökének s ezzel munkatársának az esztergomi egyházmegye lelki kormányzásában. A kitüntető bizalom az egész egyházmegye s városunk benső visszhangjával találkozott. Kevesen vannak, kiket oly általános tisztelet és ragaszkodás venne körül, mint Breyer Istvánt. És mindez azért, mert papi egyéniségével s evangéliumi apostolkodásával, mintaképe az igazi papnak. Hivatásos őre az üdvösség kincseinek. Tanítója s élete példájával irányítója a krisztusi Igének, aki mindig vigyázott a próféta öltönyére, amelyet vállain hordoz. Leikébe folyton bevilágít Szent Pál intelme „Te pedig, oh Isten embere! kövesd az igazságot, az istenes életet, a hitet, a szeretetet, a béketűrést, a szelídséget.“ (Tim. 1. 6, 11.) Hogy mennyire köztiszteletben és szeretetben él, jele, hogy mindenfelé igénybe veszik apostolkodó közreműködését a hitéletben. Az ő buzgósá- gán épülnek s tanulnak. Egyéniségében az egyszerűségnek, a keresetlenségnek, az aszketikus lelki elmélyülésnek, szóval a csendes s nem a kirakatos munkának az embere. Minde- nekfelett pap és csak hivatása légkörében él. Ezért kerüli a tömegmozgalmakat, a pártpolitikai szereplést, amelyeknek szelleme ellenkezik az ő lelki idealizmusával és patinás papi konzervativizmusával. Állásának és méltóságának nem előnyeit és annak fényét, hanem terheit s kötelességeit tartja szem előtt. Ahol megjelenik, az isteni béke és világosság járja át a lelkeket. Részvéte vigasztalás, alamizsnája könnytörlés. Legyen élete és püspöki apostolkodása mindnyájunknak erény-iskolája. k. K. D.
