Esztergomi Szent István Naptár az 1929. évre (1929)

55

varban éppen jelenvolt főpapokból és főurakból alakult. De a király bíráskodhatott egyedül is, és pedig nemcsak a székhelyén, hanem a vidéken is. Evégből többször ellátogatott a várispánságokba, ami azidőben megfelelő kísérettel és nagy felkészültséggel történt. Az udvarnokok a királyi sátoron kívül még hordozható házikápolnát is vittek magukkal; a lovakat és élelmet mindenütt a várispánok

részéből összesereglett magyarságból bárki eléje járulhatott panaszával.

A várispánok sok teendővel járó tisztjének betöltésében a várnagyok és hadnagyok (centuriones, decuriones) segítettek, akik békében bíráskodtak, háborúban pedig hadicélt szolgáltak. E tisztet a későbbi megyékben a szolgabírák töltötték be. A várgazdaságokból befolyt jövedelem beszedésében a megyei tárnokok

Szent István átadja testamentumát fiának.

szolgáltatták. Ily alkalommal a király két megyei bírót vett maga mellé, akikkel együtt ítélkezett az eléje terjesztett ügyekben. De ha valaki rosszhiszeműen vádaskodott az ispán ellen, akkor a vádaskodó lakolt. Szent István király hozta be a Fehérvárott minden évben tartott törvénykezési napokat is, melyek Nagyboldog- asszony-napjával kezdődtek és öt napon át tartottak, amikor az ország minden

(tavernicus) segítettek. Birtokügyekben a bilochusok tettek törvényt. Mindezek fizetésüket a várispánoknak jutott harmadrészből kapták.

Szent István király idejében, Hóman Bálint történettudósunk megállapítása szerint, az ősi várispánságok száma mintegy 39 volt, amelyekhez még a levert törzs- fők várai és udvarai is csatoltattak.

Ami a honvédelmet illeti, az Szent