Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)
vallotta a következőt: „Csak akkor akartam szándékomat kivinni, amikor minden pénzem elfogyott. Arra akartam kérni, hogy fogadjon vissza vagy nyugdíjaz- tasson. Ha pedig megtagadja kérésemet, el voltam határozva, hogy őt, aki nyomorba döntött, megölöm... azután ott, az ő szobájában a magam torkát vágom el, nehogy tovább nyomorogjam..." Befejezvén a levelet, fölment a budai prímási palotába, ahol a hercegprímás éppen tartózkodott. A portás lánya vezette fel Kohl Medárd titkárhoz, aki azután bejelentette őt Vaszary Kolosnál. A főpap átvette a kérvényt és az asztalára tette. Csolics ekkor durva hangon azt követelte, hogy a prímás azonnal olvassa el a levelet. Vaszary ekkor nyugodtan megfordult és belső szobájába indult, a titkár pedig felszólította Csolicsot, hogy haladéktalanul távozzék. A pincemester ekkor a prímás után akart rohanni, a titkár azonban föltartóztatta. Dulakodás támadt közöttük, mindketten a földre zuhantak s ott viaskodtak tovább. Csolics kirántotta a zsebéből a konyhakést, s több helyen megszúrta vele 81 Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás (1832-1915)
