Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)
dicsőítse a nemzeti szabadságot. A már idézett feliratokon túl a serleget díszítette az ország és Esztergom város címere. A vésetek művészi kivitele Király Mór aranyműves munkáját dicséri. A serleg ára a vacsoránál rögtönzött gyűjtésből szinte hiánytalanul megtérült. Először Dóczy Ferenc, az egyesület elnöke állt fel és fölkérte Helcz Antal ügyvédet, a megyei ellenzék alelnökét, a kiváló szónokot, hogy tartsa meg elsőként a serleget felavató beszédet. Hallgassunk most bele mi is egy kicsit a képviselő úr régen szertefoszlott, de emlékeiben ma is nagyhatású beszédébe! „Ide zarándokoltunk, hogy honszerelmünk pislogó mécsesét lángra lobbantsuk, hogy szent tüzet vigyünk magunkkal az oltárról családi tűzhelyünkre. Eljöttünk és e jogunkat ki is merné megtagadni tőlünk? - hogy szabad folyást engedjünk honfi bánatunknak, hogy kisírjuk könnyeinket vértanúink sírján és... megkönnyebbüljünk. Eljöttünk végre, hogy buzgó imát rebegjünk a magyarok Istenéhez szegény hazánk boldogságáért. Március 15-ike van, az a nap, melynek hallatára szívünk hevesebben dobog, melyen a régi, korhadt Magyarország kereke átzökkent az uj, a modern korszakba. Emlékezzünk róla, mert az emlékezésnek nagy hatalma van... Ünnepeljünk! [...JA szabadság után áhítozó népeket ugyan bilincsbe verték, de vágyukat elnyomni nem birták. A rög végre öntudatra ébredt. A magyar nemzet is, mely nagy egészében kötelességeket ismert, de jogokat nem... [...] Büszkén mondhatta Petőfi Sándor: »Nagyapáink és apáink míg egy század 78
