Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

nem is észleltek a történtekből, azután reggelre kelve hallván a hírt, azt hitték, hogy csak ugratják őket.

A leghevesebbek és legjobban érezhetők a Várhegy környékén voltak a lökések. Tíz esztendővel később, 1921 májusában is megmozdult a föld Esztergomban és környékén. Ekkor szokatlan morajlás kísérte az eseményt, de komoly rombolást nem okozott, csak néhol meginogtak az asztalok, csilingelni kezdtek a csillárok. Annál erősebben rázta meg a lökés ereje Komárom vidékét, ahol a prímási birtokon komoly károk is keletkeztek.

Hasonló, szokatlan mozgást tapasztaltak az esztergomiak 1931 novemberében is egy szombati napon délután fél ötkor. Az emberek ekkor is különös morajlásra lettek figyelmesek. Sokan elmondták, hogy az volt az érzésük, mintha valamiféle óriási súly esett volna le a szomszédban. A szenttamásiak azt hitték, hegyomlás történt. A morajlást követően azután megingott az emberek lába alatt a föld. Akik pamla- gon feküdtek, hirtelen ülő helyzetben találták magukat. A Marosi-féle vaskereskedésben megcsörrentek a láncok, az edények és egyéb áruk kísérteties, félelmetes zajjal. Érdekes volt a piacon a gesztenyesütők viselkedése. A széken ülő asszonyokat gyakran tréfálták meg úgy, hogy valaki hátrahúzta a széktámlájukat és megrázta a széküket. Amikor megingott a föld, egyikmásik asszony hátraszólt, hogy „ugyan, ne izéljen már megint". Azután mikor megfordultak, nagy csodálkozásukra nem láttak ott senkit. Elképzelhető, hogy menynyire megijedtek, de hamarosan megtudták a dolog magyarázatát, hiszen futótűzként terjedt a városban a hír, hogy földrengés volt. A budapesti és a bécsi rádió

69