Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

kivágták. A kárt körülbelül kétezer koronára becsülték. Az ezüst edények az augusztusi ünnepségek óta voltak a házban, amikor gróf Széchenyi Miklós jáki apát és Várady Ferenc kanonok, miniszteri osztály- tanácsos voltak a püspök vendégei. Minden jel arra mutatott, hogy olyasvalaki - vagy bűnszervezete - követte el a betörést, aki, vagy akik az ünnepségek, esetleg azok előkészítése során a házban tartózkodtak és látták mindazt az értéket, amit a későbbiekben eltulajdonítani érdemesnek tartottak.

Mindez a kár azt a Kohl Medárd Józsefet érte, aki 1859-ben Vas megyében született, középiskolai tanulmányai végeztével belépett a bencés rendbe, noví- ciusi éveit Rómában töltötte, majd igen kiművelt emberfőként Innsbruckban tett ünnepélyes fogadalmat. Pappá szentelése után Győrött volt német-történelem szakos tanár, majd főapáti titkár, és leányiskolái hitoktató, 1892-től pedig Vaszary Kolos hercegprímás titkára. 1900-ban Magyarország főpapja „kikérte" a bencés rendből, világi pap és mesterkanonok lett. Rómában szentelték szamoszatai címzetes püspökké. Volt komáromi és főegyházmegyei főesperes, és neki jutott az a megtiszteltetés, hogy egykor Pannonhalmán pappá szentelhette a későbbi legendás hercegprímást, Serédi Jusztiniánt. 1893. április 10-én a Vaszary Kolos prímás ellen elkövetett úgynevezett Csolics-merénylet alkalmával saját testével fogta fel a főpapnak szánt késszúrásokat, sebesülése árán mentve meg a hercegprímás életét. A merénylő - akiről egy másik történetben szó esett már - egyébként primaciai alkalmazott volt, akit mulasztásaiért el akartak bocsátani állásából, és amikor a hercegprí118