Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
8 helyezi el.13 14 Kivitelezésre vagy részletesebb tervek elkészítésére azonban nem került sor.u Batthiányi halálát követő hosszú széküresedés és Károly Ambrus rövid hercegprímássága (1808 —9.) miatt nagyszabású terv már csak Rudnay hercegprímás kezdeményezésére, a mostani Bazilika alakjában valósult meg. Esztergom tehát az érsekek hathatós támogatását éppen a XVIII. században nélkülözte, midőn a török uralom alól felszabadulva ismét megindul a városi berendezkedés és a magyarországi bárok szellemiség térfoglalása. Esztergom városképének a kialakulása és művészi életének fejlődése éppen ezért sokban különbözik a felszabadult ország egyéb városainak hasonló jelenségétől. Esztergomban hiányzik az a nagy és egységes elgondolás, a bárok szellemiségre annyira jellemző mecénás egyéniség, mely Eger, Veszprém vagy Győr művészi életét irányította és nagyvonalúbb bárok városképének a kialakulásához vezetett. Nem észlelhető másrészről az a lassú és egyenletes fejlődés sem, ami egy határozott városkép kialakulásának másik lehetősége volna,15 mivel Esztergom XVIII. századi méretei, anyagi erői és politikai jelentéktelensége a folyamatos művészi kibontakozást nem engedték meg. A középkori művészet erősen polgári és urbanisztikus jellegével ellentétben, a bárok elsősorban is udvari, főúri és főpapi pártfogókra alapított művészet. Esztergomban azonban mindezek a tényezők hiányoznak. A város a középkorból átmentett történeti múlt hagyományain él, hisz Pozsony és Buda mellett elvesztette úgy politikai, mint kereskedelmi vezetőszerepét. Főpapok vagy főurak egyáltalában nem tartózkodtak Esztergomban. Az érsekségnek csak jószágkormányzója, prae- fectusa lakik Esztergomban. Mindössze a század második felében a Sándor grófok és Török generális megtelepedése jelentenek némi kapcsolatot a főnemességgel és az udvarhoz közelebb álló körökkel. A köznemesség Esztergomban éppúgy, mint az ország más részén is, a művészet kialakításában és pártfogásában ebben az időben még vajmi kevés szerepet játszik. 13 — —: Séta Szenttamáson c. cikk. 14 Az irodalom ismer egy »három kupolával fedett, bizanti stílű bazilikatervet,« melyet felkutatni vagy a meglévőkkel azonosítani azonban nem sikerült. L. Rényi R.: Esztergom. — Valószínűleg itt is csak Hillebrandt tervéről van szó. 15 Hóman—Szekfü: Magyar történet. II. kiad., IV. köt., 392. 1.
