Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
78 jött mesterek is bekapcsolódnak. Esztergom ebben az időben nem tartozott a pesti főcéh körzetébe, ennek vidékről jött mesterei között esztergomi építőmestert nem találunk.5 Bár a pesti céh kiváltságlevelében ki van mondva, hogy hatásköre nemcsak Pestre, hanem környékére is, így egész Pest- és Fejérmegyére kiterjed és a vidéki mestereknek a pesti céh előtt kell remekelniük,6 az esztergomi mesterek a mesteri címet a városi Tanácstól polgárjogukkal együtt nyerik. Mindezek azonban Pest-Buda és Esztergom között a művészeti kapcsolatokat nem zárják ki. Pesti mester faragja a Szentháromság-emlékművet, pesti mestert sejtünk a Vármegyeház kapuzatának alkotójában, Oratsek és Jäger a belvárosi templom építéséhez Budáról jönnek. Másrészt azonban Esztergom is kihatással van Pestre, így a pesti ácsok az Esztergomban elterjedt szokásokat veszik át.7 Bár a mesterek száma a művészi alkotás minőségére nincs befolyással, a XVIIÍ. század első felében, megfelelően Esztergom művészeti igényeinek, mindössze egy,8 közelebbről meg nem nevezett kőfaragót találunk Esztergomban, akit a Szent Lőrinc-kapu 1717-ben történt restaurálásakor foglalkoztatott Simon János Lénárt szobrásszal azonosíthatunk.9 Valószínűleg munkaalkalom hiányában volt kénytelen elköltözni Budára Bieger Jakab Kristóf szobrász is.10 * Jellemző a XVIII. sz. eleji művészeti hanyatlásra az ötvöscéh elnéptelenedése is. Midőn 1603-ban régi céhszabályaikat (1529.) megerősítik, a céhnek 6 tagja van. Még 1715-ben is két mester működik, 1732-ben pedig már csak egy mester ismeretes. u Önálló próbabélyege a művészi élet megerősödésével csak a század legvégén merül ismét föl.12 A művészi tevékenység súlypontja Esztergomban az épí6 Schneider R.: Pesti kőmives- és kőfaragócéh... — u. ő.: Régi céhtagok. 6 Gerevich T.: Az épitési munka szervezete. 75. 1. 7 Pettkó B.: A pesti ácsmesterek panaszos beadványa Pest városa, tanácsához 1755. évben. 8 Rationes Praeceptoratus Comit. Strigoniensis. AA. 1731—32. idézi Villányi Sz.: Három évtized Esztergom... múltjából. 113. 1. 9 Városi Lvtár. Protoc. Polith. A. 1717. p. 15. 10 Schoen A.: A budai Szent Anna-templom. nKőszegliy E.: Magyarországi ötvös jegyek. 12 Céhpecsétjét közli Mihalik Sándor: Régi magyar ötvöscéhpeesétek c. cikkében.
