Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
60 tőjük közül mint az attribució lehetősége, Carlo Adami jöhetne számításba, kinek esztergomi munkásságáról két Ízben is van levéltári adatunk. Hiteles munkája a budai városvédő Athéné (1785.), azonban nemcsak a tárgyválasztás és a szerkezeti különbségek, hanem a két alkotás között eltelt és éppen a stílusalakulást magában foglaló idő miatt sem szolgálhat biztos ösz- szevetési alapul. Hebenstreit munkásságába sorolt szobrászi alkotások másik csoportjába tartoznak a szenttamási Kálvária alakjai.39 A Kálvária-csoportot (22. kép) 1781-ben Görgey Márton a Szent Adalbert-székesegyház romjai között, ennek szentély- padlója fölé állíttatta.40 A Bazilika-építkezésekhez szükséges talajegyengetések következtében a szobrokat a Várból 1822- ben elvitték és 1823-ban kerültek mostani helyükre. Magának a Kálváriának egyes stációi különböző időkből származnak,41 közülük legsikerültebbek a »Krisztus ostorozása« és a »Krisztust tövissel koronázzák« jelenetek, melyek még a XVIII. század végéről valók, bár jelentékenyebb művészi értéket ezek sem képviselnek.42 39 Lépőid A.: A szenttamási kálvária. 40 Mathes J.: Arx Strigoniensis p. 62. — Görgey bőkezűségét hirdette a Széchényi-téren állott Mária Terézia szobor is. (Korabinszky J. M.: Topographisch-Historischer Lexikon. [1786]). Vörös márvány talpazaton állott a fehér márvány szobor, mely a királynét koronázási díszöltönyben ábrázolta. A talpazat feliratai: M. MARIA / THERESIA / OBIIT 29 NOVEMB 1780 / és / REGI APOSTOLICAE / MATRI REGNI / DEVOTI CIVES / EREXERVNT /. A kronosztikon az 1780-as évszámot tartalmazza. Sok hányódás után a szobor igen rossz állapotban lévő csonkja a Városi Múzeumba került (1. »Látogatás Mária Terézia esztergomi szobránál« c. cikket »Esztergom« 1931. 116. sz. okt. 21. és u. i. dec. 18. sz.-ban lévő értesítést). A szobor mestere ismeretlen és sem Hebenstreittel, sem Boldog Özséb és Körösi Márk esztergomi szobrainak mesterével a még kivehető stílusbeli különbségek miatt nem azonosítható. (1. Lépőid A.: A szenttamási Kálvária c. cikkét) Görgeynek a székesegyház számára készíttetett ötvösműveire vonatkozólag 1. Lépőid A.: Esztergomi kanonokok emléke a Székesegyházban. 41 Einzinger F.: A Szenttamás-hegy nevezetessége. 99—103. 1. és Lépőid A.: A szenttamási Kálvária. 42 A Kálvária-csoport mögött lévő szerény kis kápolnát Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok építtette 1823-ban az elesett keresztény hősök emlékére. Itt is temették el őt 1827-ben. Iványi János kanonok 1827-ben a kápolnát megujittatta. Utolsó restaurálása 1930-ban volt. (1. Einzinger F.: id. m. — Lépőid A.: id. m. és »Esztergom« 1930 szept. 26. 142. sz.-ban megjelent értesítést.) ' •
