Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
59 mintázása közötti eltérések is megcáfolják. Boldog Özséb és Körösi Márk szobrai zömökebbek, organikus felépítésük biztosabb, mint Hebenstreit már említett, okmányilag hiteles alkotásai. Épp ezért nem találjuk meg ezekben az alakokban azt a modoros, túlzott konlraposztot, mely Szent István és Szent László esztergomi szobrait is annyira jellemzi. Boldog Özséb és Körösi Márk szobrainak alkotója másrészt sokkal lágyabb, festőibb felfogású mester, ki Hebenstreit merev, nagy vonalakban, mély árnyékokkal, modorosán kidolgozott redőzele helyett, puhább és festőibb redőkezelést mutat. A miseing szegélyének és a szakáinak mély aláfúrásai is eltérnek Hebenstreit technikájától, aki a szakáit vonalasán, rajzosán, vésővel mintázza meg. A fej típusban is olyan eltérések vannak, melyek a közös mestert, az idősebb Hebenstreit József szerzőségét, kizárják. A fiatal Hebenstreit Józsefnek pedig egyetlen hiteles munkáját sem ismerjük, ami a stíluskritikai összevetés alapjául szolgálhatna. Ennek hiányában elhamarkodott megállapítás lenne, pusztán kombináció révén a szobrokat a fiatal Hebenstreit Józsefnek tulajdonítani, bár a szobrok lehiggadt, klasszikusabb jellege fiatalabb, haladottabb mesterre enged következtetni, mint a még erősen bárok szellemben dolgozó idősebb Hebenstreit József. A két mester és műhelyéből kikerült alkotásoknak szélesebb ismerete és a levéltári adatok alapján azonosítható emlékek biztos meghatározása fogja csak lehetővé tenni Boldog Özséb és Körösi Márk esztergomi szobrai mögött rejtőző szobrászmesLer nevének és működésének ismeretét.38 Ekkor határozhatjuk meg teljes biztonsággal azt is, hogy Hebenstreit esztergomi hiteles szobrai magának a mesternek személyes alkotásai-e vagy pedig műhelymunkák, melyekhez ő csak a nevét adta. Boldog Özséb és Körösi Márk esztergomi szobrainak mesterét azonban nem szükséges okvetlenül Pesten keresni. Leszámítva az Esztergomban ezidőtájt dolgozó kisebbtehetségű mestereket, mint Holtzer Tamás, Raitzinger Mátyás és Kitzenberger Sebestyén, még két szobrász, Carlo Carili és Carlo Adami munkásságáról van tudomásunk. Ket- 38 38 Körösi Márk szobrát a benne megnyilvánuló klasszicizáló elemek alapján tulajdoníthatta Lépőid Antal (Esztergomi kanonokok emléke a székes- egyházban) a Bazilikában is dolgozó Meixner János szobrász munkájának. Ezt a véleményét később maga is módosította (A szenttamási kálvária) és Hebenstreit szerzősége mellett foglalt állást.
