Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
50 eddig beilleszteni Bebo alkotásai közé. Mindkét Pestis-Emlékműnek pest-budai kiindulásokhoz kell visszamenniök, hisz Esztergom városi tanácsa az 1723-ban felállított és ma már lebontott Szentháromság-emlék elkészítésekor is a fővárosi szobrászt, Rieder Andrást, foglalkoztatta. Pest-Budán a harmincas években már nem találunk ugyan hasonló alkotást, de az esztergomi megoldás tipológiai leszármazottja a század eleji pesti emlékeknek. A Szentháromság- és Immauclata-emlékek, melyeknek felállítása a század elejére esik, felépítésükben általában centrálisak, míg az esztergomi Mária-oszlop eredeti elhelyezésének megfelelően egy főnézetre, a síkban van komponálva. Az elhelyezésből származó különbségek az emlékművek tömegeinek elosztásában és az architektonikus részletformák kialakításában jutnak kifejezésre. A századeleji pest-budai emlékek és az esztergomi emlékmű faragása között eltelt évtizedek az építészeti vonalak könnyebb hajlását, a kompozíció körvonalainak szabadabb kezelését eredményezték. A koronázó Madonna-alak lendületes megmintázásában különösen a pesti szervitatéri Mária-oszlop (1729.) Immaculatajával mutat fel hasonlóságokat. A Pestis-emlékmű építészeti és szobrászi részleteinek szerzőjével szemben azonban teljesen tanácstalanul állunk. Az egyedül számításba jöhető budai Hörger Antal ebben az időben szobrászi munkával már nem igen foglalkozik.40 A korábban Pesten működött Rieder Andrásnak 1722. után nyoma vész Pesten.41 Gundrich Ferenc pesti szobrásznak egyetlen alkotását sem ismerjük, ami a stíluskritikai összehasonlításhoz alapul szolgálhatna. A jövő kutatás feladata, hogy az emlékmű mögött lappangó mesteri kikutassa és ezzel nemcsak Esztergom, hanem Buda és Pest szobrászatára a negyvenes években fényt derítsen.42 40 Schoen A.: A budai Szent Anna-templom. 162. 1. 41 Schoen A.: A pesti szervitatéri Mária-oszlop. 163. 1. 42 Csak mint topografikus értékű emléket sorolhatjuk fel az 1710-ben br. Kuckländer várparancsnok neje Truchlin Katalin Anna által állíttatott altöttingi Mária-másolatot. (Feliratait közli Mathes J.: Arx Strigoniensis. pp. 18—19.) Talpazatának középső í'észét azonban valószínűleg 1770 körül cserélték fel a mostanival. Különböző elhelyezéseire vonatkozólag 1. Mathes J.: ibid, és Lépőid— Homor: Esztergomi Kalauz. 37. 1.
