Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

VII.

A SZENTTAMÁSI SZENT ISTVÁN-KÁPOLNA

Szenttamás 1895-ig, Esztergom szab. kir. várossal való egyesítéséig önálló község volt s nevét a Szent Tamás vértanúról címzett hegyfoki prépostságtól kapta. A hat tagból álló társaskáptalant és prépostságot Jób érsek a XII. század utolsó éveiben a vértanúságot szenvedett Becket Tamás canterbury-i érsek tiszteletére alapította. Temploma a mai Lépcső-utca legmagasabb pontján állott.1

A prépostság a török hódoltság alatt megszűnt és később sem alakult újjá. A most fennálló, Szent István első magyar királynak szentelt kis kápolna, mely a vízivárosi plébániának filiálisa, azon a helyen épült, hol az Árpád-korban Kér. Szent János tiszteletére szentelt kápolna állott.1 2 Építtetője Szenttamás birtokosa, az esztergomi káptalan és részben Galgóczy János kanonok voltak.3 Építésének ideje közvetlenül az 1745. körüli évek. Építőmestere ismeretlen.

A kis kápolna külső megjelenési formájában klasszicizáló nyugodtság és egyszerűség tűnik elő. A homlokzat közepén elhelyezkedő kis porticus egyenesvonalú 'timpanonnal zárul, mely az oromfal tetején megismétlődik. Az oromzatot széles, nyugodt voluták kapcsolják a koronázó párkányhoz. Az épület sarkalt, valamint az előcsarnok folytatásaként a párkányig felnyúló kis rizalitót három egymás fölé helyezett negyedpillér tagolja. Ugyancsak lesénák élénkítik az oldalfalakat is az ablakok két oldalán. Az oromzat mögött a tetőzet nyergére igénytelen kis fatornyot helyeztek, hagymaalakú bádogsisakkal. A szerény külsejű épületen egyedül az ablakkivágások — kettős ívben hajlított, felül körszelvénnyel, alul egyenesen zá1 Balogh. A.: Történelmi séta Esztergomban. 37. 1. — Első névleg ismert prépostja Benedek 1208-ban (Kollányi F,: id. ml. 4 1.).

2 Balogh A.: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról. 31 1.

3 Galgóczy 1744-ben lesz az esztergomi káptalan tagja (1. (Kemp. M.) Memoria Basilicae Strigoniensis. p. 175 és Kollányi F.: id. m. 354 I.)