Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

26 meg, ha közös stílusjegyeket és egy művészegyéniségre valló sajátságokat igyekszünk keresni azoknak a helyeknek az emlé­kein, hol Werle működéséről tudomásunk van. Az esztergomi jezsuita-templom hat oltárképe közül a Szűz Mária-oltárkép formailag és színezésben is teljesen elüt a többitől (3. kép.). Ezt az ábrázolást Petresics jezsuita atya buzgólkodására épült aba-i (Fejér vm.) Szentháromság-templom szentély freskójával való stílusbeli egyezések alapján Werle munkájának tulajdo­níthatjuk.35 A Catalogus Werle esztergomi munkájának miben­létére vonatkozólag ugyan semmit sem mond, föltételezhető azonban, hogy Werle nemcsak a szentély freskóját készítette, hanem oltárképeket is festett, mint ahogy oltárok ügyében járt 1743-ban Győrben és 1754-ben Budán is.36 Werle Esztergom­ban valóban 1735—36. között tartózkodott, tehát ugyanabban az időben, midőn Baumgartner az oltárok faragásával és fel­állításával foglalkozott. Az abai templom szentélyének Szent­háromság-freskójánál Werle neve viszont nagy valószínűség­gel jöhet kombinációba, anélkül azonban, hogy a freskó min­den kétséget kizárólag okmányilag is neki lenne tulajdonít­ható. A két festmény között ezen kívül olyan közös sajátosságok vannak, melyek azonos mesterre engednek következtetni. így az alakok arctipusai teljesen megegyeznek; a patétikus moz­dulatok a maguk modorosságában és hidegségükben azonosak; teljesen hasonló a redőzeteknek lobogó csapkodása; mindkét alkotáson megtaláljuk a képszerkezet szétesését, az egymás­hoz kapcsolódó alakoknak zavaros elrendezését, melynek kö- vekteztében a mellékalakok és jelenetek a főcselekménytől el­fordítják a figyelmet. Másrészt az esztergomi oltárkép feltűnően világos színezése, melyben rózsaszín és égkék dominál, inkább freskóban gyakorlottabb festőre vall, mint amilyen volt Werle is. A templom többi oltára közül csupán a szentély falába vágott hatalmas ablakba beillesztett főoltárkép (2. kép) »Loyolai Szerit Ignác megdicsőülése és csodái«, mérhető magasabb mű­vészi mértékkel, bár mesternévvel minden kétséget kizárólag ezt az alkotást sem tudjuk ellátni. A képen mutatkozó erősen olaszos stílusjegyek és a római bárok festészet hidegebb for­malizmusához köz^l álló sajátosságok alapján, a C. Maratta­36 Schoen A.: Az abai Szentháromság-templom szentélye. 36 Schoen A.: Székesfehérvár 18. századi mesterei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom