Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
26 meg, ha közös stílusjegyeket és egy művészegyéniségre valló sajátságokat igyekszünk keresni azoknak a helyeknek az emlékein, hol Werle működéséről tudomásunk van. Az esztergomi jezsuita-templom hat oltárképe közül a Szűz Mária-oltárkép formailag és színezésben is teljesen elüt a többitől (3. kép.). Ezt az ábrázolást Petresics jezsuita atya buzgólkodására épült aba-i (Fejér vm.) Szentháromság-templom szentély freskójával való stílusbeli egyezések alapján Werle munkájának tulajdoníthatjuk.35 A Catalogus Werle esztergomi munkájának mibenlétére vonatkozólag ugyan semmit sem mond, föltételezhető azonban, hogy Werle nemcsak a szentély freskóját készítette, hanem oltárképeket is festett, mint ahogy oltárok ügyében járt 1743-ban Győrben és 1754-ben Budán is.36 Werle Esztergomban valóban 1735—36. között tartózkodott, tehát ugyanabban az időben, midőn Baumgartner az oltárok faragásával és felállításával foglalkozott. Az abai templom szentélyének Szentháromság-freskójánál Werle neve viszont nagy valószínűséggel jöhet kombinációba, anélkül azonban, hogy a freskó minden kétséget kizárólag okmányilag is neki lenne tulajdonítható. A két festmény között ezen kívül olyan közös sajátosságok vannak, melyek azonos mesterre engednek következtetni. így az alakok arctipusai teljesen megegyeznek; a patétikus mozdulatok a maguk modorosságában és hidegségükben azonosak; teljesen hasonló a redőzeteknek lobogó csapkodása; mindkét alkotáson megtaláljuk a képszerkezet szétesését, az egymáshoz kapcsolódó alakoknak zavaros elrendezését, melynek kö- vekteztében a mellékalakok és jelenetek a főcselekménytől elfordítják a figyelmet. Másrészt az esztergomi oltárkép feltűnően világos színezése, melyben rózsaszín és égkék dominál, inkább freskóban gyakorlottabb festőre vall, mint amilyen volt Werle is. A templom többi oltára közül csupán a szentély falába vágott hatalmas ablakba beillesztett főoltárkép (2. kép) »Loyolai Szerit Ignác megdicsőülése és csodái«, mérhető magasabb művészi mértékkel, bár mesternévvel minden kétséget kizárólag ezt az alkotást sem tudjuk ellátni. A képen mutatkozó erősen olaszos stílusjegyek és a római bárok festészet hidegebb formalizmusához köz^l álló sajátosságok alapján, a C. Maratta36 Schoen A.: Az abai Szentháromság-templom szentélye. 36 Schoen A.: Székesfehérvár 18. századi mesterei.
