Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)

ae- indítványok/'-5-szőr a kérvények es- tolymwoduanfr,*b a«nr a» Isvetoaésda.

Ezen sorozattól való eltérésnek csak akkor van helye, ha azt a bizottság 10 tagja kivánja, vagy azt az elnök a közérdeknél fogva szükségesnek tartja.

A tárgy megvitatásában részt venni kívánó tagokat jelentkezésük sorrendje szerint az elnök hívja fel, azonban äz- állat I fTrPvalaszírnáWi előadókat illetőleg az indítványozókat első sorban illeti meg a szó. A megyei bizottság tagjai a szőnyegen levő tárgyhoz csakee^zei^sgglhayj^jjj^ellenben az állandó választmány es a küldöttségek előadói, valamint valamely ügyben kiküldött tisztviselők felvilágosítás adása végett jelentéseik tárgyalása közben/bármikor felszólalhatnak, valamint az elnök a tanácskozási ügyrend menete —- tanácskozás egyszerűsítése -V az eltérő vélemények közvetítése és összpontosítása tekintetéből bármikor felszóllalhat.

Az indítványozók és az előadók a határozat hozatala előtt még egyszer felszólialhatnak.

Személyes kérdésben az elnöknél tett jelentkezés sorrendjében minden tagnak jogában áll felszóllalni.

Soron kívül felszólialhatnak!azok :

a) kik napirendet indítványozni,

b) kik a tanácskozási szabályokra hivatkozni akarnak.

Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát

visszavonni, ha azonban azt valaki a\ tagok közül magáévá teszi, a tárgyalás tovább folytatandó.'

A szólót beszédében megakadályozni nem szabad, egyedül az elnöknek van joga a tárgytól eltérő szónokot — még pedig beszéde megszakításával is — figyelmeztetni s ha azon egy előadásban már kétszer figyelmeztetve lön — a szónok mentségének meghallgatása mellett az elnök a. közgyűlés beleegyezésével aTenfőrgó tárgyban tőle á szót elvonhatja.

A tanácskozást az elnök vezeti, a Vend fentartása felett az elnök őrködik s a kérdést a szavazásra az elnök tűzi ki.

Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak jogában áll.