Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)

553

vizsgálhatja s az elöljáróság üléseiben részt vehet. Ha a pénzkezelésben vagy ügyvitelben bármely testületi közeg részéről oly hanyagságot vagy pontatlanságot venne észre, melyből a testületre nézve anyagi kár háramolnék, a számvevő bizottságnak kötelessége, ez ügyben intézkedés végett az elöljáróságnak, vagy ha a hiba az elöljáróságban volna, a közgyűlésnek összehívását kívánni; ha az elnökség e kivánatot teljesíteni vonakodnék, a számvevő bizottság az iparhatósági biztoshoz jelentést tesz az elöljáróság, illetve a közgyűlés egybehivása végett.

Ügyész.

20. §.

Az ipartestület jogi, vagy ipartörvényből kifolyó ügyeiben tanácsadóul és szakvezetőül ügyészt választ. Az ügyészi és jegyzői teendők egy személyre bízhatók.

Vagyon.

Az ipartestület vagyonát képezi:

1. A testület alaptőkéje, azon vagyon, mely a feloszlott ipartársulat hagyományaként a testületre szállt, és mely a beiratási dijakkal, valamint a netaláni hagyományok- vagy alapítványokkal és bírságokkal gyarapittatik.

2. A testületi jövedelmek nevezetesen :

a) a vagyon évi kamatja ;

b) a tagok által fizetett évnegyedi illetékek ;

c) az előljárósági és békéltető bizottsági tagokra netán kivetett bírságok.

3. A közös vállalatok tiszta nyereményéből a külön szabályzatok értelmében a testületre eső rész.

4. A múlt évről netalán maradt többlet.

22. §.

A folyó kiadások fedezésére közvetlenül nem szükségelt pénzek takarékpénztárba helyezendők.