Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
25 (ugyanott la 23. §.) úgyszintén kiegészítést kivánó fellebbez- vények nem esnek tanácskozás alá, hanem az előadó által az előadói ívvel együtt az elnöknek adatnak át. Az elnök a határozati javaslatot vagy rendelvényt, esetleg a bizottsághoz teendő jelentést e szóval: »kiadandó« ellátja és az előadói ivet az iratokkal együtt a kiadóhoz küldi, melyet a kiadó az expedimó eszközlése után az elnöknek visszaad. (Ügyv. szab. 3. §.\ 28. §. Az ülést az elripk nyitja meg és zárja be. O jelöli ki az előadót, ő hivja fe\ a tárgy megvitatásában részt venni kivánó tagokat jelenik ez ésök sora szerint, őrködik az ülés méltósága felett, a csendet és rendet fentartja s az egész tanácskozmány szabályszerűségének menetéről gondoskodik. ? 29- §• A bizottság ülései nyilvánosak. A hallgatóságnak — melynek elkülönített hely jelölendő ki, — tetszését vagy nem tetszését nyilvánítani nem szabad s az ezen tilalmat áthágó, nemkülönben a fegyelmi választmány ülésében jelenlevő hallgatóságot a határozat megállapítására szolgáló tanácskozás és határozathozatal idejébe az elnök eltávolíthatja. (1876. VI. t.-cz. ii. §.) 30. §■ Minden ügy, iktató számának Velemlitése mellett, szóbeli előterjesztés által adatik elő; az Nelnöknek és a bizottság tagjainak joguk van bármely irat megtekintését vagy felolvasását megkívánni s az ügy állására és részleteire nézve aT~eIoadóhoz kérdéseket intézni. A tárgyalás alatti egyes ügyek megvitatása alkalmával minden egyes tag az ügy érdem éh e\ a szólásra lett feljegyzés' sorrendje szerint, személyes kérdésben és az ügyviteli szabályokra való hivatkozás végett pedig bármikor soron kívül is felszólalhat. 3i- §• Az előadó az ügy előadása és véleményének előrebocsátása után felolvassa határozati javaslatát —-\ esetleg a
