Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
169 járóság, a biró, jegyző vagy a képviselők i/i részének ki- vánatára bármikor tarthatók, de azokon csak az előre kitűzött ügyek tárgyalhatok. 9- §• A rendes tavaszi közgyűlés, melyen az elmúlt évi számadások vizsgáltatnak meg, mindenkor márczius hó első hetében; a rendes őszi közgyűlés, melyen a jövő évre szóló költségvetés állapittatik meg, mindenkor augusztus utolsó hetében, délelőtti órákban tartandók. (Közs. törv. 56., 125. és 142. §§.) 10. §. A közgyűlésnek tagjai, s abban szólási és szavazati joggal birnak: az elnök, községi elöljárók és a községi képviselők, vagy ez utóbbiaknak bejelentett meghatalmazottjai. (Közs. törv. 32. és 58. §§.) Azok, kik a tárgyalás alatt levő ügyekben személyesen érdekelve vannak, ezen ügyek tárgyalásában részt nem vehetnek és nem szavazhatnak. (Közs. törv. 57. §.) 11. §. A közgyűlések nyilvánosak, a hallgatóság azonban a képviselőktől elkülönítendő. A közerkölcsiségbe ütköző esetek tárgyalása idejére a hallgatóság az elnök által eltávolítható. (Közs. törv. 57. §.) 12. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A fölvett tárgyakról és hozott határozatokról jegyzőkönyv vezetendő, melyben az ülés napja és helye, a jelenvoltak nevei s a hozott határozatok indokolva, névszerinti szavazás esetében pedig a szavazók nevei beadott szavazatukkal együtt följegyzendők és a jegyzőkönyv az ülés végeztével a biró, jegyző és három jelenvolt képviselő által aláírva hitelesitendő, s a község irattárában megőrzendő. (Közs. törv. 57. §.) 13- §• A tanácskozásra kitűzött tárgyakat az elnök, vagy felhívására a jegyző, vélemény kíséretében terjeszti elő. Első
