Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
158 / V. RÉSZ. 28. §. A nyugdíj és segélyezési alap Esztergom vármegye köztörvényhatósági bizottságának fenhatósága és a belügyminiszter felügyelete alatt áll, mely előbbi a kezelés ellenőrzését és vezetését az alispán elnöklete alatt a főjegyző, ki egyszersmind elnök-helyettes, az árvaszéki elnök, tiszti ügyész, a központi főszolgabíróból és a törvényhatósági közgyűlés által választandó 4 bizottsági tagból álló választmányra bízza úgy, hogy érvényes határozat hozatalra az elnökön kívül 4 tagnak jelenléte szükséges; kik közül legalább kettőnek bizottsági tagnak kell lenni. Midőn pedig a tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet s szolgák nyugdíjazása végkielégítési, vagy továbbá ezek hozzátartozóinak bármily ellátási igénye forog szóban, — vagy végre, midőn az itt elősorolt igények kiterjesztésének, korlátozásának, vagy megszüntetésének kérdése merül fel, az igazgató-választmány javaslatait a megyei állandó választmányhoz előkészítés, ez pedig véleményét határozat hozatal végett a közgyűlés elé terjeszti, honnét a rendes jogorvoslati üt a belügyminiszterhez nyitva áll. A jelen szabályrendelet tárgyát képező bármily igényeknek bírósági utón való érvényesítése, úgy azok korlátozásának, vagy megszüntetésének megváltoztatása ezennel világosan kizártnak jelentetik ki és a közigazgatási utón történt intézkedés végérvényesnek tekintendő. 29- §■ Az igazgató-választmányban a megyei bizottság által választandó 4 tag három évről három jévre mindenkor az őszi közgyűlésen választatik. 30. §. A nyugdíj- és segély-alap a megyei pénztári tisztség által más megyei pénzektől elkülönítve az 1883. évi 37169/111. b. sz. a. kelt rendelettel közlött pénzkezelési szabályrendelet értelmében külön alap gyanánt kezeltetik, keletkezésképpen T
