Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)

153

igazgató és állandó választmány ajánlatára a megyei közgyűlés határoz, mely segélyezés azonban a 24. életévet meghaladott «orra ki nem terjedhet, sem pedig az árvák évi járulékainál, az évi segély nagyobb nem lehet.

\ ív. RÉSZ.

\ 20. §.

A nyugdíjalap tőkéjét képezi:

aj A törvényhatósági közgyűlés által e czélra adományozott alap, mel^v az 1883. évi zárszámadás szerint tesz 15,126 írt 51 krt; '\

b) továbbá a magtárépület-alap, mely megközelítőleg

tesz 200 irtot; \

c) ugyan e czélra^ a közgyűlés által felajánlott táthi megyei magtárépület értéke 3129 frt 96 kr.

Az alaptőke gyarapítására szolgálnak ezen kívül:

d) Az összes törvényhatósági tisztviselők, segédhivatalnokok és szolgák által a nyugdíj-intézetbe belépésük folytán, belépési díj gyanánt egyszer s mindenkorra fizetendő járulékok, melyek az illetők fizetésének 5°/0-ában állapíttatnak meg, valamint a tisztviselők, segédhivatalnokok és szolgák előléptetésével járó fizetés-emelések czimén szintén egyszer s mindenkorra fizetendő járulékok, melyek az előbbi és uj fizetés közötti különbözetnek harmincz százalékából állanak és a melyek 24 havi egyenlő részletben a megyei pénztári tisztség által azok fizetéséből levonandók és a nyugdíj-alapba bevételezendők. Úgyszintén váz 1885. év előtti szolgálati éveiket beszámítani akaró tisztviselők és segédhivatalnokok által a jelen szabályrendelet 23. §-a értelmében fizetendő 4°/0-os járulék, mely utóbbinak mily határidőben és módozatok melletti lefizetése a 23. ij-ban van megállapítva >

e) a vármegyei bármily rendű tisztviselők, hivatalnokokra fegyelmi eljárás útján kiszabandó, avagy esetleg idővel behozandó másnemű administrativ bírságpénzek és rendbüntetések;

f) önkéntes adományok.

Az ezen §-ban foglalt czimeken befolyó összegek ttai