Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
•117 A szolgaszemélyzet egyes tagjai ama hivatalok és tisztviselők szolgálatara állanak, hova az alispán által rendelvék s a hivatalos kézbesítéseket vagy egyéb küldönczi megbízásokat teljesítenie az illető hivatalos helyiségeket tisztán tartani, u. m. kisöpörVi, porolni és szellőztetni esetleg fűteni, s végre ha kívántatik^ hivatalos kiküldetéseknél az illető tisztviselőt kísérni és rendelkezésére lenni tartoznak. A vármegyei lovasXajdu a főispán, a vármegyei alispán, esetleg főjegyző és a központi főszolgabíró rendelkezésére áll, hogy a közigazgatás t&rén előforduló küldöncz szolgálatot teljesítse. \ A lythographista a központi közigazgatási és a vár- megyei központi árvaszéki iroda rendelkezésére áll, munka- beosztást illetőleg a főjegyző illetőleg az ez által megbízott vármegyei kiadó utasítása szerint. Az összes szolgaszemélyzetét az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-ának f>) pontja értelmében az alispán fogadja fel és bocsátja el, kivéve a tiszti hajdúkat,\a kiknek félfogadása és elbocsájtására azok vannak jogositvaX a kiknek szolgálatára azok rendelvék. Hogy a szolgaszemélyzet egyes tanait a nyugdíj avagy végkielégítés mennyiben illeti meg, azt az Esztergom vármegye tisztviselői, ugyanazok segéd-személyzete \s szolgái, — továbbá azok özvegyei és árváinak végkielégítése, nyugdíjaztatása és segélyezése tárgyában 1887. évi szeptember hó 29-én 181. sz. a. kelt és a m. kir. belügyminiszteX által 1887. évi november hó 8-án 69165/III. b) sz. a. kelt intézvényével jóváhagyott szabályrendelet állapítja meg.