Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
Az egyes kőzetek víztartalma egyenes aráuyban áll felszíut.es, viz fel fogó felületűk kiterjedésével; minél fogva a vizáteresztő rétegek között is kevesebb vizet tartalmaznak azok, melyek csekélyebb felszint.es kiterjedéssel bírnak. Erre például szolgál a striata homokkő, mely a fölötte levő homokkövek* uél jóval vizszegényebb. Ugyanazon medencze határai között, a talajvíz a vizáteresztő réteg minden pontján egyenlő színvonalra emelkedik, ha a víztartó réteg vetődés, kiéküb'% vagy vízhatlan közegek által nincs megszakítva. Ezen színvonal azonban a kft* lönböző emeletekben egymás fölött terülő s egymástól vízhatlan köz fék vetek által elszigetelt rétegek közt nem egyenlő. így a fődolomit vize, mint fentebb ki van mutatva a Duna 0 pontja fö- lőtt 13.75 méter magas színvonalra emelkedik. A Dachstein- és alsó liasmészben összegyülemlett viz színvonala, Tsehe- bull Antal doroghi bányafelügyelő úr szives közlése szerint, a doroghi, to- kodi és annavölgyi bányákban, az említett mészkövekben eszközölt robbantások alkalmával és pedig Doroghon és Tokodon egyezőleg, a tengerszin fölött 127 méter és a Duna 0 pontja fölött (Esztergomnál) 21.75 méter, Anna- völgvben pedig a tenger szino fölött 128.5 és a Duna 0 pontja fölött 23.25 méter magasságra emelkedett föl, mely utóbbi csekély eltérés a mérői eszközök tökéletlenségének tudható he. A harmadkon homokkövekben pedig a talajvíz, miként alább látni fogjuk, az egyes kőzetek kora-, viz bősége és települési viszonya szerint fokozatosan, még magasabb színvonalakra emelkedik. Ha ezen vizszinvomil a víztartó rétegben magasabban áll, mint a me- deueze mélyebb fekvésű részén a talaj felszíne; akkor a víznek a kftltalaj szin vonalát felülhaladó része, anienynyiböii a fedő rétegen keresztül erre rést talál, a felszínre ömlik és ez által felszálló forrás keletkezik. Vidékünk ilyen felszálló forrásokban bővelkedik, de főleg Esztergom és a szomszéd községek területe gazdag ezekben, mely alig Va négysz. mértföldnyi területen, több mint 30 forrással bir és e részben semmivel sem áll hátrább a kristályos kőzetek vidékeinél. A vidéknek vízben legdúsabb patakja : a sárisáp-tokodi patak, mely Unitéi északra, a Duna 0 pontja fölött 94.8 méter magasságban, lősz réteg alatt keletkezik és táplálékot nyer a. medrébe beágazó völgyek vízőreiből os a sárisápi t) részben meleg forrásaiból. Útjában több malmot hajt és víztömege a száraz évszakokban is keveset fogyatkozik. A második vizgazdag patak Pilis Csabánál, a Duna 0 pontja fölött 117 méter magasságban ered es a csévi 85 méter magas forrásokból szaporodik, melyek pectnnciilus homokkőből származnak. Ez is malmot hajt és víztömege állandó. A vidék legmagasabb forrása a szentlélek!, mely a Fekete "hegy szurdokában, a Duna 0 pontja fölött 263 méter magasságban a lősz alul búvik elő.
