Perneczky Ágnes: Esztergom szerepe és jelentősége Komárom megye gazdasági életében (1971)

A as yaígu von á «körzetére következtethetünk# bírnak több oké. van t

a/ A Dorogi iparvidé k falvai a aegye ke re :;ke— delinileg legjobban ellátott; községei közé tartoznak. — zur lakosra 4 bolt jut. A jobb ellátottság oka e- jrrészt az,hogy a negye járásai között itt a le magasabb a települések átlagos lólekszáma, másrészt a lakosig urbaau- oabb fo l'ilkozá s± összetétele miatt nagyobb a vásárlóerő, ílí o y főre jutó ruházati— és iparcikk ior nk'-t owiciutv« jelentős eltérések vaunak a járás községei között. A/sd 19.sz.ábra/ A nngy eltérésekből nem ólöttzinvonalbeli kii- lönbtégekre következtet he tünk, hanem arra, hogy Q kis né— pestégszárnu - főként mezőgazdaságú foglalkozó au - falvak lakói vásár Iásnikat na yrészt a kiugró mutatójú Dorogon óe fcfszter ómban bonyolítják le.

b/ A járás 1-kő inak icm-er .radelmi efcLátőí;a uen csu /n az e yetlen vá roaro - eater ómra - hárul. Bőr horog csak közrég, a- 1 főre jutó ruházati- iparcikk forgalma kétszer akkora, mint Esztergomé. horog nagy ke.es- kedelmi szívóhatását elsősorban járási székhely jellegű intézményeinek és ipari üzentei vonzóhatásán.': t üOfeZouuewA.

c/ Az ljfőre jutó kereskedelmi forgalmat csökkenti a nn< yobb áruvá la safcé Utal r rxdeli ező főváros közelié e is.

az er on vonzó skürz te tehát nem nagy, *e történelmi múltja, régebbi megyoszékh ly jellege, valamint e yéb központi f nice iái következtében mégis kiterjed a dorogi járás néhány köz régé re. A kereskedő Írói tevékeny-