Perneczky Ágnes: Esztergom szerepe és jelentősége Komárom megye gazdasági életében (1971)

A grafikonról leolvasható, íw»sy 1949-60 ku- zott a tePizlQ' *9300 fő volt, ami 22, -oa

növekedésnek felel meg, 1900 után a természetes szaporulat csőrdcenóeo és a bevándorl s mérséklődésének hatá&ii&x a népeasóg kisebb ütőmben - 270 ozorröl 302 ezerre - azaz csak 11,3; -kai gyarapodott, Az országos adatokkal összehasonlítva az utóbbi évtized növekedési aránya mégis klemelkadöen magas, s abszolút értékét tekintve is a harmadik helyen áll a megyék között. Min láöüuban csoic tfógrád és 5?olna megye számlált a negyénél kevesebb lakost, 1970-ben a népes cégszám alapién az o- lobbi két megyén kívül Vas és Zola megyét is ne előzi.

ne elmlt évtized 3I9OQ tőt kitevő tó-iylogos szaporulatából kedvező a tojcraészetea szaporulat 6,6 —os aránya, Csupán í5orQOd-Abí«ij-&emr>lén mery© és ázabolcs- azatmár megye eaolto na gyobb mértékben nópességszámát ilyen forrásból, rőleg az ipari munkahelyek vonzása következtében a bevándorl 3 9,2ö-ban járult hozzá a tényleges szaporulathoz, Az elmúlt évtlzodben csak Budapest és lest megye szívóhatása bizonyult erősebbnek.

Amíg i960—bo között a tányle es szaporulat több mint 50 -a a bev indorláoból adódott, 1966 után a né essógszám növekedésének fő tényezője a természetes szaporulat volt.