Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)

29

Dlyamán bejelentett fertőző betegségek — illetve járványos esetek milyensé- ét és számát tárja fel:

Sorszám

A

k

ór megnevezése

Az esetek száma

1898.

1899.

1900.

1901.

1

Kanyaró....................

253

130

56

2

Vörheny ....................

8

1

6

■ 7

123

3

Bárány himlő . . .

6

5

8

10

4

Hasi hagymáz. .

16

47

19

18

5

Dypheritis ....

23

31

19

18

6

Trachoma ....

4

9

15

7

Fültő mirigylob . .

—

—

—

19

8

Egyéb fertőző kórok

2

1

15

10

Összesen

73

357

207

269

A kanyarónak 1899-ben járványszerűvé vált fellépése, nemkülönben a asi hagymázban történt megbetegedések számának ugyanezen évben feltü- iőbb mennyisége abban találja magyarázatát, hogy az 1898. évi tél feltűnően nyhe és változékony lefolyású volt, tehát a kanyaró terjedésére rendkívül lőnyös, mig a typhosus megbetegülések oka az 1899. évi nagy árvíz által lőidézett elöntések és iszapolások következtében bekövetkezett — meggátolhatlan ilaj- és lakásfertőzésben található fel. Daczára a számtételekben feltűnő rányú fertőző-kóros megbetegedéseknek, ezen betegülések — mint említettem - igen csekély számát teszik a halálozásoknak, a mit a már említett beje- ;ntési nyilvántartás is igazol.

1898-ban ugyanis 12, 1899-ben 21, 1900-ban 7, végül 1901-ben 23 fer- 5ző halott volt.

Az elmúlt évben bejelentetett 56 kanyaró és 123 vörheny eset szórvá- iyosan jelentkezett és különös intézkedésre nem volt szükség.

Nem felesleges megjegyeznem, hogy a halálozások száma városunkban .zért is nagyobb, mivel a Kolos közkórház és az érseki közkórház évenként negközelitőleg 80—100 vidéki halottat temetnek el; a katonaságnál szintén ordul elő csekély számú halálozás és a törzslakosság számához arányítva isztán Esztergom terhére évenként legfeljebb 300—330 halálozás számíttató fel.

Fontos egészségügyi intézkedés történt a tanács javaslata folytán a köz- ogyasztásra szánt húsnemüek bélyegzése tekintetében. — Eddig ugyanis alig ■olt ellenőrizhető, hogy a közfogyasztás czéljára áruba bocsájtott hús minden isetben egészséges állatból származik-e, mert mig a nagyobb állatok vágóhi- lon vágattak, addig a kisebbeket a hentes- és mészáros-mesterek háznál is