Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)
18 foki ármentesitő társulat igazgató mérnökével, aki árvédelmi ügyekben tapasztalt szakember, meg is jelentem. A tervek és költségvetés elkészítésével a miniszter úr a komáromi kir. folyammérnökséget bízván meg, azok elkészítése ott folyamatban van. Az ármentesités mikéntjére nézve a tervek és költségelőirányzat fognak ugyan majd csak az érdekelt közönség által illetékesen tárgyalandó behatóbb felvilágosításokat nyújtani, de érdekesnek tartom a megfontolás tárgyává tett elvi álláspontokat már itt is jelezni. Legradikálisabb megoldás az lenne, mely a város belterületét és határát együttesen mentesítené, amely műveletet műszaki összefüggésénél fogva még a felülről szomszédos határokra is ki kellene terjeszteni. Ilyen megoldásra azonban ez idő szerint a miniszter úr O Kegyelmessége legkevésbbé hajlandó, mert az utóbbi árvizek által nyújtott tapasztalatok után veszélyesnek tartja hosszabb vonalakon az ártér beszűkitését, mi a költséges védtöltések átszaki- tásának kisebb vagy nagyobb veszélyével járhatna. Ezen aggodalom befolyása alatt nyerte a kir. folyammérnökség legutóbbi utasítását a város belterületére szorítkozó védelmi terv kidolgozása iránt. De ennek az álláspontnak is meg vannak a maga nagy nehézségei; egyrészt a hegyekből lerohanó esővizekben, melyek tapasztalat szerint időnként nem kis mennyiségüek; s melyeket a a védett területre azon aggodalom nélkül bebocsátani nem lehet, hogy a Duna magas állásának idejében is jöhetnének, a mikor a zsilipeket nem lehetne leeresztésük végett megnyitni; mely aggodalom okából a hegyi vizek legalább legjelentékenyebb ároksori lefolyásának a védendő terület felett való elvezetése terveztetik; másrészt a város mellett folyó kisdunaág alkot nehézségeket, melynek belső keskeny partja, ha védelmi vonalul választatik, falra támaszkodó magas töltéssel kell a kis-Dunát és a szigetet a várostól eltorlaszolni, és ezzel még a kis-Duna vizének felfris- sithetéséről gondoskodva nem lenne azon időkre, midőn az alacsony állásánál fogva stagnál és úgyszólván elposványosodik ; vagy a víznek beömlését zsilipekkel kellene szabályozni, ha a védővonal a nagy-Duna partján vezettetnék, mely utóbbi esetben azonban a beömlésnél, illetve zsilipnél az eliszapolas és többszöri költséges tisztítás hátránya állana elő. Ezen aggodalmak még azon alternativ eszmét is felvetették, hogy a kis-Duna a Duna-szabályozás kotrásaiból nyerendő anyaggal betöltendő volna, mely esetben a város a sziget, mint ilyennek kellemességeit ugyan elveszítené, de értékes területet nyerne,
