Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)
40 káptalan és szeminárium, tehát a legnagyobb fogyasztók külön vízvezetékkel már is bírván, a teherviselésben részt alig vennének. Mindezeket egybevetve városunkra mely önerejéből ily nagy műveletekre beláthatatlan időkig is alig vállalkozhatik, fokozottabb érdekű és jelentőségű a magas kormánynak azon híresztelt terve, hogy olcsó államkölcsönöket szándékoznék ilynemű közegészségügyi műveletek és berendezések előmozdítására az arra szoruló városoknak juttatni. Esztergom szab. kir. város közönsége minden bizonynyal szívesen ragadná meg a feléje nyújtandó segítő kezet, mely után erőin túl nyújtóznia nem kellene. Tagadhatatlan az is, hogy városunk egy részének vízszin szerinti mély fekvése, más részeiben a zártabb sorokban uralkodó vagy szórványosabban előforduló szegénység, zsúfolt és rendszertelen régi építkezések és szűk udvarok szintén nehezítik az egészségügyi követelmények következetes keresztülvitelét; és e tekintetben többé kevésbbé úgy vagyunk mint más kisebb- és nagyobb város, melyekben az egészségügyi hatóság a fejlődés és haladás törvényszerű igényeit szem előtt hordva is kénytelen a csak időben és fokozatosan megváltoztatható kényszerhelyzettel küzködni; de az orvosok, különösen a tanácsorvos ügybuzgó segítségével gyakorolt egészségügyi szolgálat, az ebből fotyó vizsgálatok, rendelkezések és szükség szerint alkalmazott büntetések összehatva elfogadható egészségügyi helyzetet eredményeznek; a polgárság körében is hova tovább gyökeret ver a hatóság törvényszerű intézkedéseinek tisztelete, majd a rend és tisztaság iránti érzék is; úgy hogy egészben a jobbnak kívánása mellett is lelkiismeretesen konstatálhatjuk miképen közönségünk legfontosabb egészségügyi érdekeinek ápolásában is haladás van, csak nem szabad nagyító üvegen át nézni hiányosságainkat, hanem inkább kívánatos, hogy csekély erőink összeható ténykedéssel gyámolíttassanak és végeredményükben jóakarattal biráltassanak meg. Mindezek után jelenthetem, hogy az elmúlt év folyamán a m. kir. anyakönyvi hivatalnál bejegyeztetett: a) 552 születés b) 460 halálozás, tehát a születések száma a halálozásokét 92-vel múlta felül. 1901-ben 581 születés és 508 halálozás fordult elő, így tehát a múlt évi eredmény úgy a születéseknél, mint a halálozásoknál határozottan javulást mutat az előző évihez képest. Ezúttal kiemelendőnek tartom azon körülményt, hogy az elhaltaknak nagy százaléka idegen illetőségű és a három kórházból kerül ki. A múlt évben pl. 98 kórházi halott volt, tehát tisztán Esztergomra csak 362 halálozás esik. Az elmúlt évben a járványos kórok feltűnően kis mértékben és enyhe lefo lyással jelentkeztek, amennyiben bejelentetett 49 kanyaró, 4 vörheny, 24 bárány himlő25hasihagymáz,24dypteritis, 17 trachoma eset és ezenkívül 9 különböző fér-
